A Wosinsky Mór Múzeum az idei nyáron tervezett feltárást végzett egy 17. századi, a török hódoltság alatt a Balkánról felhúzódott – a korban rácnak nevezett – népesség által lakott település helyén, Gyulaj község határában, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. erdőterületén és támogatásával.

A kemencének négy sütőfelületét tárták fel a régészek Kép: Retkes Tamás

A munkálatokat a szekszárdi múzeum dolgozói, a Pécsi Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói és helyi önkéntesek végezték. Az ásatást K. Németh András vezette, helyettese Szőts Gellért volt, munkatársaik voltak K. Tóth Gábor régész és Máté Gábor etnográfus.

Rác település: kemence, nyári konyha, nem csak kenyeret sütöttek

Az erdős területen fekvő lelőhelyen a régészeti korú jelenségek kiváló állapotban maradtak meg, ennek köszönhetően az egykor félig földbe mélyített építmények helye szabad szemmel máig is felismerhető.

A feltárásra két, egymás közelében fekvő, félig földbe mélyített jelenséget választottak ki. Az első egy földbe mélyített, három kemencéből álló kemencebokornak bizonyult. A három kemence sütőfelülete nem ugyanazon a szinten nyílt, és a szájuk előtt is több hamus, kormos réteget figyeltünk meg, ezért bizonyosan nem egyidőben működtek, hanem egymást követően voltak használatban.

Fazéktöredékek kép: Retkes Tamás

A földbe ásott kemencéket valamiféle tető is védte, erre utal két nagyobb, az ágasfák helyét jelző oszloplyuk. A sütőházként, „nyári konyhaként” meghatározott jelenség betöltésében néhány, a 17. század első felében vert pénzérme mellett borotvaszerű tímárkést, kétágú villát, több bicskapengét, valamint számos balkáni jellegű fazéktöredéket találtak a régészek, de néhány mázas magyar és török edénytöredék előfordult. A kemencékben valószínűleg nemcsak kenyeret, de egyéb ételeket, mindenekelőtt húst is süthettek.

A másik feltárt épület félig földbe mélyített, lapos aljú, kisebb méretű, 4,8×3 méter alapterületű, belső osztás nélküli veremház volt. Az egymás közelében feltárt veremház és „konyhája” valószínűleg összetartozott, egy gazdasági egységet alkotott.

A hódoltság kori balkáni eredetű népesség falusias települései az utóbbi években kezdenek előkerülni Dél-Magyarországon, különböző megelőző feltárások során. A mostani ásatás különlegessége, hogy a kutatás tudatosan irányult a balkáni népesség falusias településére.