A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás arra szolgál, ha kárt okozunk valakinek, a biztosító rendezze helyettünk a javítás, illetve a személyi sérülés költségeit. Ugyanakkor több esetben a kötelező biztosítás egyáltalán nem fizet, vagy csak részben, ami egy baleset után kellemetlen meglepetést jelenthet.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás lényegében arra szolgál, hogy ha kárt okozunk valakinek, a biztosító rendezze helyettünk a javítás, illetve a személyi sérülés költségeit – írja a Hóvége. Alapvető szabály, hogy a saját autónk kárát nem téríti. Erre a casco szolgál. A kötelező biztosítás törvényi limitekkel működik, és számos kivétel létezik, különösen kevésbé ismert esetekben, mint a természeti károk vagy a bejelentési határidő elmulasztása. 

Kötelező biztosítás határait jogszabályok korlátozzák

Sokszor okoz félreértést, hogy a saját autónkban keletkező kárt a kötelező nem téríti. A kgfb-nek jogszabályok szabják meg a határait, és több olyan kivétel is létezik, amelyekkel kevesen vannak tisztában. 

Több olyan helyzet van, amikor a biztosító teljesen jogszerűen tagadja meg a térítést. Ezek közül négy kevésbé ismert, mégis gyakori esetet érdemes kiemelni.

1. Természeti károk

A kgfb csak akkor lép működésbe, ha egy másik fél okoz kárt. Ha viszont jégeső zúzza be a karosszériát, vihar borít rá egy fát, vagy villámcsapás miatt sérül meg az autó, az nem tartozik a kötelező hatókörébe. Ilyenkor csak casco vagy saját forrás jelent megoldást.

2. Ismeretlen károkozó

Ha a baleset okozója ismeretlenül távozik, a MABISZ kártalanítási számlája ugyan adhat segítséget – de csak bizonyos esetekben. Ez a lehetőség súlyos személyi sérülésnél vagy halálesetnél működik, ám a legtöbb kisebb kárra nem vonatkozik. Ráadásul a bejelentést 30 napon belül meg kell tenni, különben automatikusan elutasítás a vége.

Nem fizet a biztosító akkor sem, ha a tulajdonos volt a hibás

3. Lejárt műszaki vagy rossz állapotú jármű

Előfordul, hogy a biztosító ugyan kifizeti a károsultak javítási költségeit, de aztán visszaköveteli az összeget a felelőstől. Ez akkor történik, ha a baleset hátterében az autó elhanyagolt műszaki állapota vagy érvénytelen műszaki vizsgája áll. Egyes biztosítók ilyenkor már eleve elutasítják a kárigényt.

4. Ittas vezetés és szándékos veszélyeztetés

A biztosító a károsultnak ilyen esetekben is fizet, hiszen őt védeni kell – viszont a teljes kárt behajtja a károkozón. Az ittas, bódult vagy szándékosan veszélyes vezetés az egyik legszigorúbban kezelt kizárási ok.

Ha megtörtént a baj, ezek a legfontosabb teendők

Az egyik szekszárdi biztosító vezetője elmondta, érdemes fotókat készíteni a helyszínről, majd ki kell tölteni a baleseti bejelentőt. Ha személyi sérülés történt, vagy nincs egyezség a felelősség megállapításában, akkor rendőrt kell hívni. A kárt 30 napon belül be kell jelenteni a károkozó biztosítójánál. A biztosító szakértőt küld ki, aki felméri a sérüléseket, és jellemzően 30 napon belül dönt. Ha az ügyfélnek lejárt a biztosítása, akkor a másnak okozott kárt a MABISZ kifizeti, de azt később behajtja a jármű tulajdonosán.

képek: police.hu, FMKE.hu