Idén november 29-én kezdődik az advent, ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún. A karácsonyig tartó időszak négy vasárnapját különböző hagyományok kísérik, a gyertyák színeinek pedig saját jelentésük van.

Elkezdődött az adventi készülődés

Az advent első vasárnapja egyben a keresztény egyházi év kezdete is. Az adventi gyertyák fénye a karácsony közeledtét és az ünnepi várakozást jelképezi, a közös gyertyagyújtás pedig sok családban az adventi készülődés része.

Az advent négy vasárnapja a karácsonyig tartó várakozás egy-egy állomását jelenti. A hagyomány szerint minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg az adventi koszorún, így ahogy közeledik karácsony, egyre több fény világít. A gyertyák színei sem véletlenszerűek: a három lila gyertya a bűnbánatot és a lelki felkészülést jelképezi, míg a harmadik vasárnapon meggyújtott rózsaszín gyertya az örömöt fejezi ki.

Ezért készült el az első adventi koszorú

Az advent szó a latin adventus kifejezésből származik, jelentése „eljövetel”. A keresztény hagyományban Jézus születésének ünnepére, a karácsonyra való várakozást jelenti. Régen azonban egészen másként teltek ezek a hetek, mint manapság: az ajándékvásárlás és az ünnepi sürgés-forgás helyett az elcsendesedésen, a böjtön és a lelki felkészülésen volt a hangsúly.

Az advent hagyománya több mint 1500 éves múltra tekint vissza. Az első adventi koszorút 1839-ben készítette Johann Hinrich Wichern német evangélikus lelkész, aki egy hamburgi gyermekotthonban dolgozott. A gyerekek türelmetlenül várták a karácsonyt, és folyton azt kérdezgették, hány nap van még az ünnepig. Wichern ezért kitalált egy egyszerű módszert, amellyel követhetővé tette számukra az idő múlását.

Egy régi kocsikerékre 24 gyertyát erősített, amelyek a karácsonyig hátralévő napokat jelölték. A később elterjedt változatokon 20 kisebb piros gyertya jutott a hétköznapokra, négy nagyobb fehér pedig a vasárnapokra.

Az ötlet idővel más közösségekben is elterjedt, a koszorú pedig fokozatosan elnyerte mai formáját. A mindennapos gyertyagyújtás helyett már csak a négy adventi vasárnapot jelölték egy-egy gyertyával, a koszorút pedig örökzöld ágakkal díszítették. A fenyőágak az életet és a reményt, a kör alak az örökkévalóságot, a gyertyák növekvő fénye pedig a karácsony közeledtét jelképezi.

Adventi népszokások hazánkban

Magyarországon az adventhez régen számos olyan szokás kapcsolódott, amely mára részben feledésbe merült. A karácsonyi készülődés nemcsak a templomi szertartásokról szólt: az emberek házról házra jártak, énekeltek, jósoltak, és különféle praktikákkal próbálták biztosítani a következő év szerencséjét, bőségét. Egyes hagyományok ma is élnek, másokat már inkább csak néprajzi gyűjtésekből ismerünk.

A legismertebb magyar adventi szokások közé tartoznak:

• Roráte, vagyis hajnali mise: advent idején a katolikus hívek napfelkelte előtt, gyakran már reggel hat órakor misére mentek. A hajnali szertartásokat sok helyen ma is megtartják.
• Szálláskeresés, szentcsaládjárás: karácsony előtt kilenc nappal, december 15-én kezdődött a szokás, amely során a családok egymás otthonába vitték a Szent Család képét, és közösen imádkoztak. A hagyomány Mária és József betlehemi szálláskeresésére emlékeztet.
• Luca-napi szokások: december 13-a különösen gazdag volt babonákban és jóslásokban. Ekkor kezdték készíteni a Luca székét, amelynek karácsonyra kellett elkészülnie. A hiedelem szerint aki az éjféli misén ráállt, felismerhette a boszorkányokat. Luca napján búzát is csíráztattak, amelynek karácsonyi növekedéséből a következő évi termésre következtettek.
• Betlehemezés: a karácsony előtti napokban jelmezbe öltözött gyerekek és fiatalok járták a házakat, és énekekkel, párbeszédekkel elevenítették fel Jézus születésének történetét. A betlehemezés egyes településeken ma is élő hagyomány.
• Kántálás: a házról házra járó énekesek vallásos énekekkel és jókívánságokkal köszöntötték a családokat, akik gyakran étellel vagy kisebb ajándékokkal viszonozták a látogatást.

Bár a régi szokások közül sok eltűnt a mindennapokból, az adventhez ma is hozzátartozik a közös gyertyagyújtás, az ünnepi éneklés és a karácsonyi készülődés. A hagyományőrző rendezvényeknek, iskolai és közösségi programoknak köszönhetően pedig a betlehemezés és más népszokások is tovább élnek.

képek: Marie Clarie, meska.hu, gyerekszoba.hu