A nem megfelelő állományszabályozás miatt úgy elszaporodtak a nagyvadak, hogy szakértők szerint a vadkár már a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát veszélyezteti. A vadásztársaságoknak nincs elég forrásuk az összes vadkár megtérítésére, így összeomolhat a vadgazdálkodási rendszer. Az agrárminiszter a vadászati törvény és a szabályozás megváltoztatását ígéri.

A vadkár okoz sok konfliktust vadászok és gazdák között

Már az erdők élővilágát is ellehetetleníti a klímaváltozás. Az idei extrém aszály miatt sokfelé olyan kevés volt a természetes táplálék, hogy az éhes vadak hatalmas károkat okoztak a növénytermesztőknek. Fokozza a krízist, hogy – főleg a Dunántúlon – akkorára nőtt a gím-, a dámszarvas- és a vaddisznóállomány, hogy az okozott vadkárokkal komolyan veszélyezteti a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát.

Mára úgy elmérgesedett a gazdák és a vadászok között a viszony, hogy Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter is elismerte, módosítani kell a vadászati törvényt.

“Se a vadgazdálkodás, se az állományszabályozás nem működött megfelelően az elmúlt időszakban. Minden érintett egyetért azzal, hogy szükség van a törvényi háttér megváltoztatására” – jelentette be a miniszter az mfor.hu szerint. https://mfor.hu/cikkek/agrarium/durvul-a-konfliktus-a-gazdak-es-a-vadaszok-kozott–olyan-sok-a-vadkar-hogy-atirjak-a-torvenyt.html

Nem lesz egyszerű, mert miközben a növénytermesztők szeretnék csökkenteni a vadkárokat, a vadgazdálkodók azt szeretnék, hogy a vadat ne szorítsák ki mindenhonnan. De a tárcavezető szerint azon is el kell gondolkodni, mekkora vadállományt bír eltartani az ország – írta az mfor.hu

A szakemberek szerint elsősorban az okozza a bajt, hogy a vadgazdálkodás rendszere nem alkalmazkodott a jelenlegi helyzethez. Évtizedek óta azt sem tudják megállapítani, hogy mekkora a nagyvadfajok hazai egyedszáma, ezért túlszaporodott a nagyvadállomány. Azért kell minél pontosabb adat, mert a tapasztalatok alapján a szarvasfélék állománya akkor marad egyensúlyban, ha évente az egyharmadát elejtik.

Az új számítás alapján viszont drámai lehet a különbség a becsült és a valós egyedszámok között. Tavaly legalább 255 ezres lehetett például a hazai szarvasállomány, miközben hivatalosan mindössze 120 ezer darabra becsülték. Ez a túlszaporodás magyarázza a termelőknek okozott egyre nagyobb károkat.

Az idei teljes tényleges országos mezőgazdasági vadkár – a szakemberek számítása szerint – már elérheti, sőt meghaladhatja a tizenöt milliárd forintot. A krízist súlyosbítja, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége évek óta romlik, az idén negatív rekordot dönthet, így várhatóan a teljes káruk megtérítését követelik majd a gazdák.

Eközben a vadgazdálkodás árbevétele 40 milliárd forint körüli már évek óta, amihez nagyjából 37 milliárd forint kiadás társul, így az éves eredmény mindössze három milliárd forint körül alakul.

Korábban a termelők sok esetben hajlandóak voltak „eltűrni” bizonyos mértékű vadkárt. A tavalyi, legalább 15 milliárd forint kárból eddig mindössze évi 2,5-3 milliárd forint kártérítést fizettek ki számukra. Ha azonban a gazdák rákényszerülnek a teljes vadkár behajtására, a jelenlegi vadgazdálkodási rendszer pénzügyileg összeomolhat, strukturálisan fenntarthatatlanná válik.

Erős szaktárcára és erős hatóságra van szükség

Megkérdeztük a Tolna Megyei Vadászkamara titkárát, Király Istvánt is az elhangzottakról.

• – Nem új keletű a probléma a vadászok és a gazdálkodók között. A vadászok védelmében mondanám, erről nem csak a vadászok tehetnek. A vadgazdálkodás hiányosságai a szaktárca eddigi működéséből is fakadnak. Évtizedes probléma, hogy a felügyeleti szerv nem elég hatékony. Ugyanakkor a termelők az intenzív mezőgazdasággal nagy kárt okoznak, mert ennek környezetkárosító hatása van. Egyre inkább elveszik a vadállománytól az életteret.
• – Egyetértek azzal, hogy nagyon nagy a különbség a becsült és a valós egyedszámok között. Kétszer annyi a nagyvadállomány, mint a becsült szám.
• – Szükség van a törvényi változásokra, ezzel egyetértek, ugyanakkor a jelenlegi jogszabályi környezetben is megvalósítható lenne több elvárás, ehhez csupán erős szaktárcára és erős szakhatóságra lenne szükség.

“A vadállomány növekedése konfliktusokat is okozhat”

Az Országos Magyar Vadászkamara közleménye szerint Magyarországon évente több mint 71 ezren váltanak vadászjegyet. Az élőhelyi és éghajlati változások bizonyos vadfajok állományának növekedését segítették, ami természetvédelmi, mezőgazdasági és lakossági konfliktusokat is okozhat. Az ágazat költségei (amelyek egyebek mellett a hivatásos vadászok bérét, felszerelését, a vadkárok megtérítését is fedezi) tavaly 40,3 milliárdra rúgtak. A bevétel 44,1 milliárd forint: ezt teremtik elő a vadászok többnyire azáltal, hogy költenek a szenvedélyükre. A mintegy 3,8 milliárd forintos különbséget visszaforgatják a vadgazdálkodásba.

képek: Magyar mezőgazdaság, Agrárvilág