Csütörtök este közzétették a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) interaktív oldalán a részletes kórházi fertőzési adatokat évekre visszamenőleg. Egész pontosan a 2021–2025 közötti időszakból váltak most elérhetővé aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekre lebontva a járványokkal kapcsolatos adatok, a Clostridium difficile baktériumra vonatkozó hazai adatok és egy kórházi fertőzésekről szóló uniós elemzés, majd később az erős antibiotikumoknak ellenálló, úgynevezett multirezisztens kórokozókra és a véráramfertőzésekre vonatkozó adatbázisok is.

Cél: javítani kell a jelenlegi egészségügyi helyzeten

A bárki által részletesen kereshető oldallal az egészségügyi kormányzat célja, hogy a kórházi fertőzéseket transzparenssé tegye, és az intézményekkel közösen javítson a jelenlegi helyzeten. A felület indulása előtt tartott sajtóbeszélgetéseken többször is hangsúlyozták, hogy az adatok nem alkalmasak egy intézmények közötti rangsor felállítására, és nem is az összehasonlítás a cél. Ezért is lesz fontos az adatok helyes értelmezése. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos ígérete szerint a kórházak külön is megkapják a rájuk vonatkozó részletes adatokat.

Viszont a szakmában kevésbé járatos érdeklődőket jogosan foglalkoztathatja, hogy abban a kórházban, amelyikhez ők tartoznak, hogyan alakulnak az adatok, min fog változtatni azok közzététele, és hogyan állnak hozzá a kórházak vezetői a nyilvánossághoz.

A Telex több fővárosi és vidéki kórházat is megkeresett, hogy választ kapjanak ezekre a kérdésekre, és megismerhessük az ő oldalukat.

A beérkezett válaszokból az látszik: a kórházak vezetői pozitívan fogadják az adatok közzétételét, de fontosnak tartják a helyes értelmezést. Többen is kiemelték, hogy az antibiotikumra nem reagáló baktériumok ellen nagyon nehéz küzdeni.

Mindenki a helyén kezelje az eredményeket

„Különösen fontosnak tartjuk, hogy a betegek és hozzátartozók számára is érthető legyen, mit jelentenek az egyes mutatók […]” – írta a Telex megkeresésére a budapesti Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, ennek érdekében ők például a közösségi médiában és a honlapjukon is edukációs tartalmakkal, interjúkkal, a témához kapcsolódó események szervezésével készültek az adatok közzétételére.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet azt válaszolta: a nagyobb átláthatóságot ők is fontosnak tartják, amennyiben az adatok megfelelő szakmai magyarázattal együtt jelennek meg.

A budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet kiemelte, hogy az intézmények összehasonlítása szinte lehetetlen. Még ha a profil hasonló is, az ellátott lakosság kora, életmódja, szociális, kulturális, vallási, anyagi helyzete között óriási különbségek vannak. Nem mindegy, milyen egészségi állapotban kerülnek be a kórházba az emberek, milyen alapbetegségük van – írták lapunknak küldött válaszukban.

A fertőzési számra hatással van a személyzet hiánya és a nagy betegforgalom is, ami az ellátás minőségét befolyásolhatja. Az is előfordul, hogy a betegek vándorolnak az intézmények között, és így a kórokozók behurcolásának is megnő az esélye.

A Ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet a transzparenciával egyetért, de

szerintük a fertőzési adatokat elsősorban az adott intézmény korábbi adataival érdemes összevetni és hosszabb időszakot vizsgálva értékelni.

A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórháztól Lőrincz Márton Ákos orvosigazgató kiemelte, hogy az adatok értelmezését a mikrobiológiai mintavételek gyakorisága és gyakorlata is jelentősen befolyásolja. Ennek jelentőségét el is magyarázta:

„Ha egy intézmény kevesebb mintát küld vizsgálatra, kevesebb multirezisztens kórokozót is fog kimutatni. Ez azonban nem feltétlenül jelent jobb infekciókontrollt. Éppen ellenkezőleg: a beteg és az intézmény közös érdeke, hogy a kórokozót minél pontosabban azonosítsuk, hiszen így gyorsabban, célzottabban, sok esetben olcsóbban és kevesebb mellékhatással lehet kezelni a fertőzést. Ugyanakkor a sok mintavétel mellett tapasztalt alacsony pozitivitási arány sem feltétlenül jelent jobb eredményt, hiszen azt a mintavétel módja, a minta kezelése és a laboratóriumi feldolgozás is befolyásolhatja.”

A nyilvánosság aggodalmat is kelthet a betegekben

A Telex kíváncsi volt arra is, hogy a kórházak nem tartanak-e attól, ha nyilvánosak lesznek az adatok, a betegek jobban fognak aggódni, és kevésbé szívesen mennek azokba az intézményekbe, ahol magas a fertőzési arány.

A Jahn Ferenc kórház válaszában azt írta: a megfelelő ismeretek nélkül valóban félrevezető következtetéseket lehet levonni az adatokból. Ez azzal járhat, hogy akár olyan intézmények vagy osztályok megítélése is romlik, amelyek egy-egy szakterületen kiemelkedő színvonalú ellátást végeznek.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet is úgy gondolja, hogy

az adatok nyilvánossága érthető módon kelthet aggodalmat a betegekben. De szerintük a közzététel célja a megelőzés támogatása és a betegbiztonság javítása, nem pedig az intézmények megbélyegzése.

A Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet azt írta: „Fontosnak tartjuk, hogy a közzétett adatok ne keltsenek indokolatlan félelmet betegeinkben és a hozzátartozókban. Véleményünk szerint ezt nem az adatok visszatartásával, hanem megfelelő tájékoztatással, a betegek és hozzátartozók edukációjával, őszinte kommunikációval kell elérni.”

Minden egészségügyi beavatkozásnak lehetnek kockázatai és szövődményei

Szerintük a betegeknek és hozzátartozóknak önmagában már az is megnyugtató tény lehet, ha egy intézményben azonosítják a kockázatokat, folyamatosan mérik azokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek a hibák javításáért.

A Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórházban is értik az aggodalmat. A nyers számok kontextus nélkül félrevezetők lehetnek. Viszont szerintük a bizalomhiány miatt a betegek később fordulnak orvoshoz, ami súlyosbíthatja az állapotukat.

A Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban nem tartanak attól, hogy az adatok nyilvánossága miatt a betegek jobban fognak aggódni. „A betegek számára eddig is egyértelművé tettük, hogy minden egészségügyi beavatkozásnak lehetnek kockázatai és szövődményei, és ez a fertőzésekre is igaz. A Covid-járvány után aligha lehet újdonság, hogy a kórházi kezelés bizonyos fertőzési kockázattal is jár” – válaszolta az orvosigazgató.

A Honvédkórház válaszában azt írta: az unióban az azonos szintű kórházak összehasonlításában a jól teljesítők között szerepelnek. Ők sem tartanak attól, hogy a nyilvánosságra került adatok negatívan befolyásolnák a megítélésüket.

A Tolna megyei kórház adatairól pár napon belül kapunk adatokat, ezeket akkor közöljük.

Képek: Shutterstock