A legtöbb nő mindent elkövet azért, hogy gyermeke szülessen. Amióta lombikkezelésekre is lehetőség van, egyre nagyobb az igény erre is. Sajnos, sokszor ez sem segít.

A Humánreprodukciós Igazgatóság most először hozta nyilvánosságra a lombikkezelésekkel kapcsolatos adatokat..

lombikkezelés: 13 intézet van jelenleg Magyarországon

A Humánreprodukciós Intézetet korábban sok kritika érte, mert az országos sikerességi rátát ugyan közzétette, az egyes intézetekét azonban nem. Így a magyar párok – akiknek 17 százaléka küzd meddőséggel – nem tudhatják, melyik intézményhez forduljanak a meglévő 13-ból, ha nagyobb eséllyel szeretnének indulni a szülővé válás útján.

Javultak a lombikkezelések eredményei 2025-ben, miközben kevesebb páciens vett részt a programban. A friss embriótranszfereknél 27 százalékos, a fagyasztottaknál majdnem 29 százalékos volt a terhességi arány, a kedvezőbb prognózisú csoportban pedig 35, illetve 31,5 százalék. Az intézetek között ugyanakkor több mint 40 százalékpontos különbség is volt.

A 2025-ös intézeti adatok szerint a frissembrió-beültetésre vetített terhességi arányok

• a győri centrumban, valamint a Semmelweis Egyetem két asszisztált reprodukciós egységében (SE ARO és SE ARC) voltak a legmagasabbak,
• míg a kútvölgyi, a kaposvári és az angyalföldi intézetekben alacsonyabb értékeket mértek.

A fagyasztott embriók visszaültetésénél

• az SE ARO, Győr és Szeged került a magasabb értékeket mutató intézetek közé,
• míg Kaposváron, Kútvölgyön és Pécsen alacsonyabb arányokat mértek.

A lombikkezelések eredményénél fontos szempont az életkor

Ugyanakkor a meddőségi kezelések eredményességét több tényező is befolyásolja. Ilyen például a páciensek életkora, a petefészek tartaléka, a meddőség oka vagy az, hogy korábban hány sikertelen kezelésen estek át a nők. Az intézmények betegösszetétele pedig jelentősen eltérhet egymástól, például a gazdagréti, az angyalföldi, a kaposvári központ, valamint az SE ARO jellemzően több 41 év feletti pácienst lát el, mint a többi intézmény.

A jelentés szerint lerövidült az egészséges gyermek megszületéséhez szükséges idő, miközben csökkent az ikerszülések aránya is. Az intézetek számára közben 2024-től már folyamatos, egységes adatgyűjtés működik a Humánreprodukciós Regiszteren keresztül. Ez azért fontos változás, mert korábban nem állt rendelkezésre olyan egységes rendszer, amely alapján az intézmények teljesítménye azonos szempontok szerint összehasonlítható lett volna.

Csökkent az ikerszülések aránya

A több embrió egyszerre történő beültetése növeli az ikerterhesség esélyét, ami több terhességi és szülési komplikációval járhat. A 2023-ban kitűzött cél a többes embrióbeültetések visszaszorítása volt,

ennek eredményeként 2024-ben az ikerszülések aránya 8,1 százalékra csökkent, jóval a 13 százalékos nemzetközi célérték alá.

A változások hátterében más tényezők is állhatnak. 2023–2024-ben megszüntették például az embrióbeültetések közötti kötelező három hónapos várakozási időt, és közfinanszírozottá váltak olyan diagnosztikai és műtéti eljárások is, amelyek korábban főként a magánellátásban voltak elérhetők.

A nemzetközi összehasonlítás továbbra sem kedvező

A magyar eredmények nemzetközi összevetésben továbbra is gyengébbek. A HRI szerint 2024-ben a magyar lombikkezelések eredményességét jelző adat – az átlagos kumulatív élveszülési ráta – 26,4 százalék volt, erről azonban nincs frissebb adat. Közben Európában 2023-ban három teljes kezelési ciklust figyelembe – azaz legfeljebb három kezelés során összesen hány esetben született élő gyermek – véve az élve születési ráta megközelítette a 37 százalékot. A két adat ugyanakkor eltérő módszertannal készült, ezért nem tekinthetők egymással közvetlenül összehasonlítható mutatóknak.