Gyökeresen átalakítaná a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat. Az agrárkamara politikamentesítése jegyében meghirdetett reform a megyei választott testületek megszüntetésével, a főigazgató hatalmának jelentős megerősítésével és a választás nélkül delegált szakmai képviselők többségével járna. Közben a kamara feladatai közül a jégkármérséklő rendszer működtetése is kikerülne, a tervezett küldöttgyűlési mandátumok elosztásának szempontjai pedig egyelőre nem ismertek. – írta a Világgazdaság.

Agrárkamara: politikától független, szakmai alapú

A kormány október 27-én benyújtotta az Országgyűlésnek az agrárkamarai törvény módosítását, ezzel párhuzamosan pedig elkészült a szervezet új alapszabályának tervezete is. A dokumentumok alapján az eddig ismert kamarai önkormányzati modell helyébe egy erősen központosított szervezet léphet, amelyben a választott tisztségviselők operatív mozgástere jelentősen beszűkül. A változtatásokat a kormány az agrárkamara politikai befolyástól mentes, szakmai alapú és hatékony működésének megteremtésével indokolja.

Kikerül a feladatok közül a jégkármérséklés

Az agrártermelők számára az egyik legfontosabb változás, hogy a törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a kamara jégkármérséklő rendszer működtetésére vonatkozó feladatát.  Az országos jégkármérséklő rendszer a mezőgazdasági termelés kockázatkezelésének fontos eleme, működtetésében eddig a NAK játszott meghatározó szerepet. A rendszer célja, hogy a jégesők kialakulásához vezető folyamatok befolyásolásával mérsékelje a mezőgazdasági károkat, bár a jégeső teljes megszüntetésére nem alkalmas.

Az új szabályozás kapcsán ezért alapvető kérdés, hogy ki és milyen finanszírozási háttérrel veszi át a rendszer működtetését. A benyújtott kamarai törvénymódosítás ugyanis önmagában nem jelöl ki új üzemeltetőt, és nem részletezi az átadás feltételeit. A gazdálkodók szempontjából különösen fontos lehet annak tisztázása, hogy a következő védekezési szezonban is biztosított lesz-e a rendszer zavartalan működése, illetve változik-e annak finanszírozása.

Megszűnnek a megyei elnökségek

Az átalakítás másik lényeges eleme a kamarai önkormányzatiság területi szintjének jelentős visszaszorítása. A törvényjavaslat megszüntetné az agrárkamara megyei szervezetére vonatkozó eddigi törvényi szabályozást, az új alapszabály-tervezetben pedig már nem szerepelnek a korábbi megyei elnökségek és megyei küldöttgyűlések. A változás azért figyelemre méltó, mert a mezőgazdasági termelés feltételei és problémái jelentős területi eltéréseket mutatnak. Más nehézségekkel szembesülnek például az alföldi aszálykárokkal küzdő növénytermesztők, a dunántúli állattartók vagy az észak-magyarországi gazdálkodók. Eddig a megyei testületek fórumot biztosítottak ezeknek a sajátos szempontoknak.

Az új rendszerben a megyék és Budapest mindössze három-három közvetlenül választott küldöttet adhatnak az országos küldöttgyűlésbe. A helyi érdekek intézményes érvényesítésének lehetősége így jóval szűkebb lehet a korábbinál.

A főigazgató lehet a kamara tényleges irányítója

A reform talán legnagyobb szervezeti súlyú változása a főigazgatói hatalom megerősítése. A törvényjavaslat szerint az agrárkamara tíztagú elnökségét a küldöttgyűlés választaná meg. Az elnöki pozíció azonban nem egyetlen személyhez kötődne: az elnökség tagjai hat hónapos rotációban töltenék be az elnöki tisztséget. Ezzel párhuzamosan a főigazgató önálló képviseleti jogot kapna, és az operatív működés irányításáért teljes körű felelősséget viselne.

Az új szabályozás szerint a kamara legfőbb döntéshozó testülete legalább száz, legfeljebb kétszáz tagból állna. Közülük azonban mindössze hatvan főt választanának közvetlenül a kamarai tagok, míg további legfeljebb 140 fő szakmai szervezetek delegálásával kerülhetne a testületbe.

Tagdíjreform és új tagok

A szervezeti átalakítással párhuzamosan a kamarai tagság és a tagdíjfizetés szabályai is módosulnának. A hegyközségi tagsággal összefüggő kivételi szabályok megváltoztatása miatt bővülhet a kötelező kamarai tagság köre. A tagdíjaknál pedig új számítási rendszer jelenne meg. Az egyes tagsági kategóriákhoz kapcsolódó fix összegeket a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott, két évvel korábbi havi nettó átlagkereset meghatározott százalékához kötnék.

Illusztrációk: Agroinform, Mezőhír