A kedvező szabályok és a súlyos szankciók ellenére sokan nem jelentik be alkalmi munkavállalójukat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményében. Múlt év február 1-től megdrágult a mezőgazdasági idénymunka közterhe és az alkalmi munkavállalóké is. Ez az oka annak, hogy sokan megpróbálják kijátszani a törvényt.

Idénymunkás: nagy rá a kereslet főleg szüret idején

Nagyon kell a idénymunkás a szüret idejére kép: Shutterstock

Megkezdődött a szüret Tolna két borvidékén. Ugyan az elmúlt években egyre inkább a gépi szüretelés volt a jellemző, még mindig akad olyan ültetvény, amiről kézzel szedik a szőlőt. Nagy tehát a kereslet az alkalmi munkásra. A NAV ugyanakkor arra hívja fel a gazdák figyelmét, hogy az a munkáltató, akinek 300 ezer forintot elérő vagy ezt meghaladó adótartozása van bizonyos foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhekből, addig nem jogosult egyszerűsített foglalkoztatásra, amíg adótartozását ki nem egyenlíti.

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig létesíthető határozott időre szóló munkaviszony.

A munkavállaló egy naptári évben (az összes munkahelyét együttesen számítva) legfeljebb 120 napot dolgozhat alkalmi munkásként. Ez alól a mezőgazdasági idénymunka kivétel, ebben az esetben munkaviszonyok együttes időtartama a 120 napot további 90 nappal meghaladhatja.

Ezért próbálnak bejelentés nélkül dolgoztatni a gazdák

Az egyszerűsített foglalkoztatás minimális adminisztráció mellett nyújt jelentős adómegtakarítást, és nem csak a vállalkozónak. A dolgozónak a napi bére 19 305 forintig adómentes, ha pedig a munkaköre legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, akkor a napi bére után 22 308 forintig nem kell adót fizetnie, és ez alatt az összeghatár alatt bevallani sem kell ezt a munkabért – jelezte a NAV.

Az általunk megkérdezett Tolna megyei gazdálkodók elmondták, nagyon kevés a munkáskéz, főleg az idősebb korosztály – hatvan fölöttiek – jönnek dolgozni. Jellemzően brigádokba szerveződve, fejenként napi 15 – 18 ezer forintot kérnek. Ez azt jelenti, hogy 3-4 ezer forinttal kérnek többet a tavalyi évhez képest. Ehhez jön még a napi bejelentés, vagyis a közteher, melynek összege fejenként 900 forinttal nőtt. Aki könyvelőt foglalkoztat az alkalmi munkások bejelentése, majd elszámolása (befizetés az adóterhet, a következő hónapban) miatt, annak újból a zsebébe kell nyúlnia, mert ez a plusz munka plusz terhet jelent a könyvelőnek, aki szintén megkéri ennek az árát.

– A kiadásaink folyamatosan emelkednek, a bevételeink meg több éve mozdulatlanok – mondta egy általunk megkérdezett szekszárdi borász. Egyre többen foglalkoztatnak bejelentés nélkül embereket, már ha találnak egyáltalán olyat, aki hajlandó dolgozni, tette hozzá.

Nem bonyolult az alkalmi munkavállalók bejelentése

Az a munkáltató, aki alkalmi vagy idénymunkását nem jelenti be, ugyanolyan szankciókra számíthat, mint bármely más be nem jelentett foglalkoztatásnál, alkalmazottanként akár kétmillió forintos mulasztási bírsággal is számolhat, és felkerül a NAV nyilvános közzétételi listájára – emelte ki az adóhivatal.

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig létesíthető határozott időre szóló munkaviszony.

A munkavállaló egy naptári évben (az összes munkahelyét együttesen számítva) legfeljebb 120 napot dolgozhat alkalmi munkásként. Ez alól a mezőgazdasági idénymunka kivétel, ebben az esetben munkaviszonyok együttes időtartama a 120 napot további 90 nappal meghaladhatja.

Az alkalmi vagy idénymunkást több módon be lehet jelenteni, de ennek a munkavégzés előtt mindig meg kell történnie. A vállalkozások a bejelentést megtehetik a T1042E adatlapon online, az EFO és EFO Pro mobilalkalmazásban vagy telefonon is, a 185-ös ingyenesen hívható telefonszámon. A munkavállalók a saját bejelentett foglalkoztatási adataikat és munkanapjaikat ellenőrizni tudják a NAV-Mobil alkalmazásban.