Elképesztően széles annak a skálája, amin két egymás mellett élő vagy gazdálkodó ember össze tud veszni. Legyen szó olyan gyümölcsfáról, melyet éppen a kerítés mellé ültettek, vagy falevél égetéséről, haszonállat tartásáról, sőt méhek tartásáról, fűnyírásról, kerítésépítésről, kakaskukorékolásról és még sorolhatnánk. Van, amikor a szomszédviták odáig fajulnak, hogy birtokvédelemre van szüksége valamelyik sértett félnek. Dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd segít eligazodni a témában.

Szomszédviták: Trágyaszag, traktorzaj, fűnyírás

A vidéki élet számos előnye mellett (nyugalom, természetközeliség, önállóság) bizonyos hátrányokkal is jár, különösen, amikor szomszédjogokról esik szó. A mezőgazdasági tevékenységek – legyen szó állattartásról, növénytermesztésről vagy gépi munkákról – gyakran okoznak vitát falvakban, hiszen az állatok zaja, a trágyaszag vagy épp a hajnalban indított traktor mindenki számára érzékelhető. Az ilyen vitás helyzetek békés és jogszerű rendezése érdekében azonban több eszköz is a rendelkezésedre áll.

Szomszédviták: először próbáljuk meg egymás között rendezni a nézeteltérést

Mi az a szomszédjog és miért fontos?

A szomszédjog a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) szabályozott jogterület, mely arra hivatott, hogy a szomszédos ingatlanok használata során a jogszerűség, valamint az együttélés szabályai érvényesüljenek. Lényege, hogy mindkét fél jogosult a saját ingatlana használatára, de ez nem járhat mások szükségtelen zavarásával. Az, hogy mi számít szükségtelen zavarnak, mindig az adott település, környék jellemzőitől, sőt, a község hagyományaitól is függ. Fontos, hogy a vidéki, mezőgazdasági övezetekben magasabb zajtűrés az elfogadott, mint például lakóövezetben.

Ha a zajhatár túllépése igazolható (például hivatalos mérés alapján), birtokvédelmi kérelemmel fordulhatunk az önkormányzathoz, amely kivizsgálja az ügyet és akár kötelezheti a zavaró tevékenység megszüntetésére a szomszédot.

Mikor lehet birtokvédelmi eljárást kérni?

A helyi önkormányzat gyakran korlátozza, hogy lakóövezetben hány, milyen jellegű és mennyi állat tartható, meghatározza a trágyatárolás módját, valamint az udvar takarításának gyakoriságát is. A szagpanaszok vizsgálatát általában környezetvédelmi szakemberek vagy közegészségügyi hatóság végzik. Amennyiben a szomszéd átlépi ezeket a szabályokat (például indokolatlanul sok állatot tart, nem takarít rendszeresen), jogod van birtokvédelmi eljárást kérni.

Nagyon fontos, hogy minden településnek lehetnek egyedi, sajátos állattartási, zajvédelmi vagy szagrendeletei! Ezeket minden esetben érdemes az önkormányzatnál beszerezni vagy az önkormányzati honlapon ellenőrizni. Számos esetben már az is sokat segít a viták elkerülésében, ha mindkét fél tisztában van a pontos szabályokkal és azok betartásának módjával.

Először próbáljuk meg békésen rendezni a problémát

Ha a békés konfliktusmegoldás kísérlete nem vezet eredményre, a település jegyzőjéhez fordulhatunk birtokvédelemért. A szomszédjogokról szóló törvény szerint az ingatlan tulajdonosa levághatja az áthajló ágakat, illetve átnyúló gyökereket abban az esetben, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. Fontos tehát, hogy előtte egyértelmű és később igazolható felhívással éljünk például egy az ág eltávolítására vonatkozóan, és csak abban az esetben cselekedjünk, ha az nem járt sikerrel.

Illusztráció: Shutterstock