Ács Rezső közel két évtizeden át volt Szekszárd közéletének meghatározó szereplője. Kilenc évig vezette polgármesterként a várost, előtte nyolc éven át alpolgármester volt, korábban pedig önkormányzati képviselőként dolgozott. Tavaly, 60 éves korában hunyt el. Temetését szülőfalujában, Reziben tartották. A szekszárdi képviselő-testületből azonban – úgy tudni – senki nem vett részt a búcsúztatón.

Hárman egy kis faluból Reziből, Szekszárdon

Hárman kerültünk egy kis Zala megyei faluból, Reziből Szekszárdra. Hármónk közül egyikük Ács Rezső volt, aki később a város polgármestere lett. Nem tartottuk a kapcsolatot nap mint nap, de ha találkoztunk, megkérdeztük: te mikor voltál otthon? Mi újság odahaza?

A napokban találkoztam a Szekszárdon élő falumbelimmel. Tőle hallottam, hogyan zajlott Ács Rezső temetése. Amit elmondott, azóta is foglalkoztat. Ezért osztom meg most itt.

Ács Rezső közel húsz évig szolgálta Szekszárdot

Kilenc esztendőn keresztül volt a város polgármestere. Ezt megelőzően nyolc évig alpolgármesterként dolgozott Horváth István polgármester mellett , korábban pedig a közgyűlés tagjaként vett részt Szekszárd életében.

Vagyis hosszú időn át ott volt a város közéletében. Akkor is, amikor még nem ő ült a polgármesteri székben, és akkor is, amikor ő vezette Szekszárdot.

Aztán eljött 2023.

Egy döntés, amely mindent megváltoztatott

A képviselő-testület összeférhetetlenséget állapított meg vele szemben, miután kiderült, hogy polgármesterként a víziközmű stratégiai tanácsadó testületének elnöki tisztségét is betöltötte. A közgyűlés később megismételte döntését, amelyet a kormányhivatal jogszerűnek talált.

A jogi kérdésről lehet vitatkozni. Lehet elemezni, hogy kinek volt igaza, és lehet bírálni Ács Rezső polgármesteri munkáját is.

De van egy másik kérdés, amely már nem jogi természetű. Hanem emberi.

Hogyan bánunk azzal az emberrel, aki hosszú éveken keresztül egy városért dolgozott, amikor már beteg, kiszolgáltatott és gyenge lett?

Ács Rezső élete utolsó időszakát szülőfalujában, Reziben töltötte, szülei gondozásában. A környezetének beszámolói szerint keserűen élte meg mindazt, ami az utolsó éveiben történt vele. Talán úgy érezte, félreállították. Talán azt, hogy mindaz, amit korábban tett, egyik napról a másikra elvesztette a jelentőségét.

Hogy mi zajlott benne pontosan, azt már nem tudhatjuk meg.

A temetésére egyetlen képviselő sem ment el

A történet legszomorúbb része azonban a temetés. Ács Rezsőt szülőfalujában, Reziben temették el.

A temetésen a szekszárdi képviselő-testület egyetlen tagja sem jelent meg.

Nem volt ott senki, aki a várost képviselte volna.

Egy ismerős-rokon később rákérdezett az egyik szekszárdi alpolgármesternél, miért nem ment el senki. Az ismerős elmondása szerint azt a választ kapta, hogy megtiltották nekik, hogy részt vegyenek a temetésen.

Hogy valóban történt-e ilyen utasítás, és ha igen, kitől származott, azt nyilvánosan nem erősítették meg.

A tény azonban ettől még tény marad: Ács Rezső temetésén nem volt jelen a város képviseletében egyetlen szekszárdi képviselő sem.

És ez óhatatlanul felvet egy kérdést:

Ki döntött úgy, hogy Szekszárd nem képviselteti magát annak az embernek a temetésén, aki közel húsz évet töltött a város közéletében?

A politikai vita véget érhet a sírnál?

Lehet Ács Rezső munkáját bírálni. Lehet vitatni a döntéseit, a polgármesteri éveit, lehet számon kérni rajta azt is, amiben hibázott. A közélet természetes része a vita és az elszámoltathatóság.

De vajon meddig tart a politika, és honnantól kezdődik az emberi tisztelet?

Egy temetés talán éppen az a hely, ahol már nem számít, ki melyik oldalon állt. Ahol nem a politikai teljesítmény, hanem az ember előtt hajtunk fejet.

Ács Rezső tavaly decemberben, hatvanéves korában halt meg.

Az ember, aki Reziből indult, és Szekszárd egyik vezetője lett, élete végén visszatért oda, ahonnan elindult. Ott búcsúztatták.

Szekszárd városa pedig nem képviseltette magát.

Lehet, hogy ennek megvolt az oka. Lehet, hogy voltak sérelmek, politikai és emberi konfliktusok, amelyek hosszú idő alatt gyűltek össze.

De húsz év közéleti munka után talán mégis érdemes feltenni a kérdést:

Egy város vezetői akkor mutatják meg igazán, hogy embernek milyenek, amikor hatalmon vannak – vagy akkor, amikor már semmilyen hatalmuk nincs?

Ács Rezső már nem tud válaszolni.

De Szekszárd talán még igen.

Fotók: Facebook