Elavult ivóvízhálózat, felújításra váró utak, elhúzódó fejlesztések, rossz állapotban lévő tűzoltóság és kórház, és egy csaknem ötvenéves szennyvíztelep – a Tolna megyei településeknek számos infrastrukturális problémával kell megküzdeniük. Dr. Sárosi József országgyűlési képviselő szerint a következő években a vízgazdálkodásra is kiemelt figyelmet kell fordítani. A politikust a szekszárdi fejlesztések elmaradásáról, a településeknek szánt uniós források felhasználásáról és a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó földügyletről is kérdeztük.

Nem elég pályázatot nyerni, azokat be is kell fejezni

Az elmúlt hetekben számos Tolna vármegyei településre ellátogatott dr. Sárosi József. Tapasztalatai szerint a lakosságot elsősorban a mindennapi életet meghatározó problémák foglalkoztatják: rossz állapotú utak és járdák, elöregedett ivóvízhálózat, valamint a szennyvízelvezetés hiányosságai.

A képviselő úgy látja, a településfejlesztéseknél a jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hosszú távú tervezésnek és az együttműködésnek. Szerinte a korábbi években számos olyan beruházás valósult meg uniós támogatásból, amelyek fenntartása később nehézségekbe ütközött.

Decs, Sárpilis, Decs településvezetőivel megbeszélés Szekszárdon dr. Sárosi Józseffel

Példaként olyan, kis létszámú bölcsődéket említett, amelyekre több százmillió forintot költöttek, ám a fenntartási időszak után bezártak. A piacterek felújítását és a térkövezéseket is azok közé a beruházások közé sorolta, amelyeknél szerinte alaposabban kellett volna mérlegelni a valódi helyi igényeket.

Lakossági fórumon Alsónyéken az országgyűlési képviselővel

A következő, 2028 és 2034 közötti európai uniós fejlesztési időszakra ezért más megközelítést tartana szükségesnek. Úgy véli, a településeknek összehangolt tervekkel kellene készülniük, és olyan beruházásokat kellene előtérbe helyezniük, amelyek valóban javítják az ott élők életminőségét.

A képviselő arról is beszélt, hogy a már elnyert támogatások önmagukban nem jelentenek sikert: a beruházásokat megfelelően kell menedzselni, és határidőre be is kell fejezni.

Szekszárd lemaradt a környező városok mögött?

Szekszárd fejlődése különösen fontos kérdés, hiszen a városlakók nap mint nap találkoznak a felújításra szoruló utakkal, járdákkal és a korszerűsítésre váró infrastruktúrával. A képviselő szerint a város az elmúlt tíz-tizenöt évben nem fejlődött olyan ütemben, mint amire lehetősége lett volna.

– Ennek a városnak nem volt igazi városvezetése. A hatalmi harcok, a kicsinyes bosszúk felülírták a város fejlődését – fogalmazott.

• Rossz állapotban van a megyei kórház is, nem csak a szakember hiány okoz gondot. A helyzeten csak kicsit javított, hogy a közelmúltban huszonhat új klímaberendezést szereltetett be az állam a Tolna Megyei Balassa János Kórházba.
• A megyeszékhely tűzoltólaktanyája évtizedek óta nem esett át átfogó felújításon. Még felfoghatatlanabb, hogy a szekszárdi tűzoltóknak ilyen körülmények között kell nap mint nap szolgálatot teljesíteniük. Ami pedig számomra különösen megdöbbentő: az épület falára egy 1,5 milliárd forintos, tűzoltólaktanya-felújításról szóló pályázati tábla van kifüggesztve. Ehhez képest kívül befejezetlen vakolás fogadott, a belső állapotok pedig tragikusak. – mondta a képviselő.

Az országgyűlési képviselő szerint, hiányzott az átfogó koncepció többek között a turizmus, a közlekedés és az útfelújítások területén is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közművek állapotát az útépítések előtt kellene rendezni, különben előfordulhat, hogy a frissen felújított burkolatot rövid időn belül ismét fel kell bontani.

A képviselő felidézte, hogy 2,1 milliárd forintot nyert a város útfelújításokra, ám szerinte a beruházások megfelelő előkészítése legalább olyan fontos, mint a forrás megszerzése.

Sárosi József szerint, Szekszárdon a politikai sérelmek helyett a város érdekeit kellene előtérbe helyezni, és olyan szakemberekből álló csapatra lenne szükség, amely képes összehangoltan megvalósítani a fejlesztéseket.

Beszélgetés az újságíróval

A pályázatok helyzetéről is beszélt. Elmondása szerint a Magyar Államkincstárral folytatott egyeztetéseken a térség 17 településének pályázatait is áttekintették, és Szekszárd a legrosszabb helyzetben lévők között szerepelt a projektek státusza alapján.

Hangsúlyozta: ezek már elnyert pályázatok, így a legfontosabb feladat azok megfelelő lebonyolítása. Felajánlotta a segítségét, de szerinte ehhez az önkormányzat részéről is hatékony munkára és megfelelő szakmai háttérre van szükség.

A víz lesz a következő évek legnagyobb kihívása

A képviselő a települési problémák mellett a vízgazdálkodást nevezte az egyik legsürgetőbb feladatnak. A klímaváltozás miatt már nem elegendő a korábbi évtizedek gyakorlatára támaszkodni: a vízmegtartásnak és az aszály elleni védekezésnek sokkal nagyobb szerepet kell kapnia.

Úgy látja, a víziközmű-szolgáltatás, a vízügy és a vízmegtartás feladatait összehangolt rendszerben kellene kezelni. Figyelmeztetett arra is, hogy megfelelő fejlesztések nélkül hosszabb távon akár több százezer ember ivóvízellátása is veszélybe kerülhet.

A probléma Tolna vármegyében különösen fontos a mezőgazdaság szempontjából. A gazdálkodók számára az öntözés és a víz rendelkezésre állása alapvető kérdés, ugyanakkor azt is vizsgálni kell, hogy a nagyobb vízigényű beruházások milyen hatással lehetnek a lakosság ivóvízellátására.

A képviselő szerint ehhez pontos felmérésekre, felkészült szakemberekre és hosszú távú vízgazdálkodási stratégiára van szükség.

A helyi infrastruktúra problémáira visszatérve elmondta: több településen még mindig elavult csőhálózat biztosítja az ivóvizet, miközben az utak és a szennyvízelvezető rendszerek állapota is komoly fejlesztéseket indokol.

Szekszárd esetében külön kiemelte a szennyvíztisztító telepet, amelynek elmondása szerint a kora megközelíti az ötven évet. Úgy véli, a felújítás, illetve egy új telep megépítésének kérdése már nem halogatható sokáig.

Sárosi képviselő úr meghívására Budapestről három államtitkár is jött megnézni a szekszárdi szennyvíztelepet, hogy lássák, milyen állapotok vannak itt, illetve sürgősséggel támogassák az új szennyvíztelep kialakítását.

A bottyánhegyi bolt bezárása az ott élőknek gondot okoz

Az interjúban egy olvasói megkeresés is szóba került. Egy Bottyánhegyen élő idős lakos arra hívta fel a figyelmet, hogy megszűnt a környék kisboltja, ami különösen azoknak jelent nehézséget, akik életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt nehezen közlekednek.

A képviselő szerint a kereskedelmi vállalkozások döntéseibe nincs közvetlen beleszólása, hiszen egy üzlet vagy mozgóbolt működtetése elsősorban gazdasági kérdés.

A megoldást inkább a helyi közösségek összefogásában látja. Azt javasolta, hogy a környéken élők segítsék egymást a bevásárlásban, különösen akkor, ha valaki rendszeresen eljut egy nagyobb üzletbe.

A felvetés ugyanakkor rávilágít egy fontos helyi problémára: a szolgáltatások megszűnése az idősebb, nehezebben mozgó lakosokat különösen hátrányosan érintheti.

Hadházy Ákossal is egyeztetett a paksi földügyletről

A beszélgetés egyik legérzékenyebb témája a Paks II. beruházáshoz kapcsolódó földügyletek kérdése volt. Dr. Hadházy Ákos korábban közösségi oldalán foglalkozott az üggyel, amelynek kapcsán Sárosi József is megszólalt.

A képviselő elmondása szerint mintegy húsz éve ismeri Hadházyt, és már az első, a témára utaló bejegyzések után felajánlotta neki, hogy személyesen válaszol a kérdéseire. A találkozóra végül csak hetekkel később került sor.

Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon tett látogatást a képviselő

Sárosi azt mondta, minden felmerült kérdésre válaszolt, és nincs takargatnivalója. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Hadházy nem nyomozóhatóság, ezért szerinte a tények és az esetleges jogsértések megállapítása az illetékes szervek feladata.

A földügylettel kapcsolatban elmondta: 2018-ban egy korábbi kolléganője családja kért tőle segítséget. A cége megbízási szerződés keretében, törvényesen nyújtott szolgáltatást a családnak, és ez egyszeri ügylet volt, nem pedig rendszeresen végzett üzleti tevékenység.

A képviselő vitatta a mezőgazdasági földterületek árával kapcsolatos összehasonlításokat is. Szerinte nem mindegy, hogy egy szántóról vagy egy beruházási célra kijelölt területről beszélünk, ezért a két kategória árát nem lehet közvetlenül összevetni.

Arra a kérdésre, hogy kik vásárolták fel a térségben a beruházással érintett területeket, illetve más szereplők is jelentős haszonra tehettek-e szert, a képviselő azt válaszolta, hogy ezeknek a tranzakcióknak a nyomon követése nem tartozott a feladatai közé.

A képviselő szerint a nagyberuházások környezetében más magyarországi városokban is előfordult, hogy a fejlesztések hírére megemelkedtek a földárak. Hangsúlyozta, hogy az esetleges szabálytalanságok feltárása az illetékes hatóságok dolga.

Nincs ráhatása arra, egy adott ügyben indul-e vizsgálat

A beszélgetés végén arról is kérdeztük, mikor indulhatnak el Tolna vármegyében a korábbi politikai szereplőket érintő vagyonvisszaszerzési vizsgálatok.

Dr. Sárosi József arra biztatta azokat, akiknek konkrét információjuk vagy kifogásuk van, hogy forduljanak a Vagyonvisszaszerzési Hivatalhoz. Hangsúlyozta: országgyűlési képviselőként nem hatóság, és nincs ráhatása arra, hogy egy adott ügyben indul-e vizsgálat. Szerinte a hivatalnak kell eldöntenie, mely esetekben indokolt az eljárás, függetlenül attól, hogy az érintett politikus melyik párthoz tartozik, vagy magánszemélyről, illetve vállalkozásról van-e szó.

A képviselő úgy véli, a következő időszakban a helyi fejlesztések felgyorsítása, a települések közötti együttműködés és a vízgazdálkodás rendezése lehet a legfontosabb feladat. Szekszárd esetében pedig szerinte a városvezetésnek és a szakembereknek közösen kellene megtalálniuk a kiutat a régóta húzódó problémákból.