Ha az elhunyt után leszármazók is örökölnek, a túlélő házastársat főszabály szerint holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az elhunyttal közösen lakott lakáson és annak berendezési, felszerelési tárgyain. Ez azt jelenti, hogy az özvegy tovább használhatja az otthonát akkor is, ha a lakás tulajdonjogát a gyerekek öröklik. A haszonélvezet nem terjed ki automatikusan az elhunyt többi ingatlanára. A hagyaték fennmaradó részéből a házastárs egy gyermekrészt örököl. Ha a lakás korábban közös tulajdon volt, az özvegy saját tulajdoni hányada természetesen megmarad.

Öröklés: Sokan rosszul ismerik a szabályokat

Fontos különbség, hogy a nem bejegyzett élettárs pusztán az együttélés alapján nem törvényes örökös, így özvegyi haszonélvezet sem jár neki automatikusan. A bejegyzett élettársakra viszont főszabály szerint a házastársak öröklési szabályai vonatkoznak.

I. tévhit: A gyerek örökli a lakást, kitehetik az özvegyet

Nem tehetik meg. A haszonélvező jogosult az ingatlant birtokolni és használni. A tulajdonos örökösök nem költözhetnek be az akarata ellenére, és lakbért sem követelhetnek tőle azért, mert ott él. A gyerekek eladhatják a tulajdonrészüket, de a haszonélvezet az eladástól nem szűnik meg. Ha a teljes lakásnak több tulajdonosa van, annak közös értékesítéséhez valamennyiük közreműködése szükséges.

Az örökösök a közösen lakott otthonon fennálló törvényes haszonélvezet megváltását sem kényszeríthetik ki. Az özvegy viszont maga kérheti a megváltást. Ilyenkor a megváltásra kerülő vagyonból egy gyermekrész illeti meg, természetben vagy pénzben. A felek közös megegyezéssel is rendezhetik a haszonélvezet megszüntetését, például meghatározott összeg ellenében.

II. tévhit: Az özvegy bármit megtehet a lakással

A haszonélvezet nem tulajdonjog. Az özvegy használhatja és hasznosíthatja a lakást, de önmagában a haszonélvezeti joga alapján nem adhatja el vagy ajándékozhatja el. Bérbe viszont adhatja, és a bérleti díj is őt illeti. Pénzért történő használatátengedésnél azonban először a tulajdonosnak kell lehetőséget biztosítani arra, hogy azonos feltételekkel maga használja vagy hasznosítsa az ingatlant. Ha az özvegy elköltözik, például idősek otthonába kerül, a haszonélvezeti joga nem szűnik meg automatikusan. Az újraházasodás sem szünteti meg. A holtig tartó jog legkésőbb a halálával megszűnik, és nem örökölhető tovább.

III. tévhit: A lakás minden költségét a gyerekek fizetik

Az özvegyi haszonélvezeti jog kötelezettségekkel is jár. A haszonélvező viseli a használattal kapcsolatos kiadásokat és a szokásos fenntartási terheket. Ha ő lakik az ingatlanban, jellemzően ő fizeti a rezsit, valamint a kisebb karbantartásokat. A rendkívüli javítások és helyreállítások azonban kivételt jelentenek. Ilyen lehet például egy súlyosan károsodott tetőszerkezet helyreállítása. Ha a tulajdonos felszólítás ellenére nem végzi el a szükséges munkát, a haszonélvező maga is elvégeztetheti. A haszonélvezet megszűnésekor a törvényi feltételek szerint követelheti az ebből eredő értéknövekedés megtérítését, ami nem feltétlenül egyezik meg a teljes javítási költséggel.

Ha nincs megegyezés, érdemes közjegyzőhöz vagy öröklési ügyekben jártas ügyvédhez fordulni.

illusztráció: Shutterstock