Egy családi ház vagy egy lakás öröklésénél sokan természetesnek veszik, hogy az örökös megszerzi az ingatlant, és később szabadon rendelkezhet vele. A termőföldnél azonban ez korántsem ilyen egyszerű. A föld öröklésére ugyanis különleges szabályok vonatkoznak, és egyáltalán nem mindegy, hogy ki az örökös, hányan öröklik a földet, illetve mihez kezdenek vele a hagyatéki eljárás után. 

Termőföld öröklés: kiről szól a végrendelet?

A laikusok számára a legváratlanabb fordulatot az öröklés jogcíme okozhatja. Ha az elhunyt a végrendeletében egy közeli rokonára hagyja a földet, az sima ügy. Ha viszont egy kívülállónak – például egy jó barátnak vagy szomszédnak, aki törvény szerint nem lenne örökös – akarja elvégrendelkezni a termőföldjét, a törvény ezt megakadályozza, kivéve, ha az illető földművesnek minősül vagy az állam javára történik a felajánlás. A törvényes öröklésnél ellenben nem akadály, ha az örökös nem földműves.

Akkor a legegyszerűbb az öröklés, ha családon belül marad a föld – Shutterstock

De akkor ki és hogyan örökölhet termőföldet?

A termőföld öröklése egyenes ágon (gyermekek, unokák, szülők) és házastárs esetén a leggördülékenyebb. Törvényes öröklés esetén rájuk nem vonatkoznak a földművesi státuszra előírt szigorú megszorítások, és az öröklési folyamat is illetékmentes.

A termőföld öröklése nem egyenes ágon (például testvér, unokaöcs, távolabbi rokon vagy idegen végrendeleti örökös) már több adminisztratív korlátba ütközhet. Végrendelet hiányában a törvényes öröklési rend szerint a távolabbi rokonok is megszerezhetik a földet, de a tulajdonszerzési maximális korlátokat (pl. nem földműves magánszemély esetén a maximum 1 hektáros birtokméretet) be kell tartaniuk.

Mi történik, ha több örökös van?

Az utóbbi 10-20 év egyik legfontosabb jogalkotói célja a magyar termőföldek elaprózódásának megakadályozása volt. A 2021-ben szigorított, az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó szabályok az öröklésre is kihatnak.

Ha két testvér örököl egy 2 hektáros szántót, a föld közös tulajdonba kerül. A törvény azonban arra ösztönzi az örökösöket, hogy a hagyaték átadásakor ne aprózzák tovább a területeket, így az örökösök megállapodhatnak, hogy:

• Osztályos egyezséggel: Az egyik örökös kapja a teljes földet, míg a másik egyéb hagyatéki vagyont (pl. készpénzt vagy lakásrészt) örököl.
• Közös értékesítéssel: A földet egyben eladják egy harmadik félnek, és a vételárat osztják el.

Ha a földterület mérete nem éri el a törvényben előírt minimális telekméretet (például szántó esetén az 1 hektárt), a földet fizikai értelemben már nem is lehet több önálló részre megosztani az örökösök között.

A termőföld nagy érték, mert nem lehet belőle többet csinálni, mint amennyi van – Shutterstock

Mekkora illetéket kell fizetni?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján az alábbi összeggel kell számolni:

• Az egyenes ági rokonok és házastársak teljesen mentesülnek az öröklési illeték alól, függetlenül a föld értékétől.
• A testvérek szintén illetékmentesen örökölnek.
• Minden más örökös a termőföld öröklésekor az általános öröklési illeték (9%) felét, azaz 4,5%-os illetéket fizet.

Az örökölt termőföld eladása

Sok örökös azonnal eladná a megörökölt szántót vagy erdőt. Itt érheti őket a következő meglepetés, mert a termőföld eladása nem olyan, mint egy lakásértékesítés. Az adásvételi szerződést ki kell függeszteni, és a törvényben meghatározott sorrendben a helyi földműveseknek, szomszédoknak vagy az államnak elővásárlási joga van rá. Illetve fontos tudni, hogy ha az örökölt földet 5 éven belül adják el, a szerzési érték (a hagyatéki leltárban szereplő érték) és az eladási ár közötti különbözet után személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni. 5 év elteltével az értékesítés adómentes.

Forrás: Hóvége.hu