Mikor érkezik az első hó? Mennyire lesz hideg a tél? Megmarad-e a hó?

Nem rendkívüli, ha novemberben már havas a táj. Ha az elmúlt napokban hidegebb lett volna az idő, a lehullott eső helyett havazás lett volna. De vajon, mikor érkezik az első hó? A legfrissebb előrejelzések szerint a hegyvidékeken már november második felében megjelenhetnek a hópelyhek, míg a síkvidéki területeken inkább november végén vagy december elején várható az első hó.
Mikor érkezik az első hó? Fehér lesz-e a karácsony?
Az igazi tél még nem érkezett meg, bár november elején több hosszú távú előrejelzés is azt mutatta, hogy a hónap közepén kialakulhat havazás. Az időjárás továbbra is változékony: miután egy erőteljes mediterrán ciklon áztató esőkkel és viharos széllel vonult át felettünk, jelentős mennyiségű csapadékot hagyott maga után. Mivel a légköri folyamatok gyorsan változnak, az esős őszi időjárást hamar felválthatja a fagyosabb, télies hideg – kérdés, hogy ez mikor következik be.
November végén akár eshet hó is
A meteorológiai előrejelzések alapján már most körvonalazódik, milyen tél várható 2026 végén és 2027 elején. Az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolgálata szerint Európa nagy részén a megszokottnál magasabb lehet a hőmérséklet, és több csapadék is hullhat. Magyarországon is inkább enyhébb télre számíthatunk, de ettől még nem kell búcsút intenünk a havazásnak – ahogy a kemény fagyoknak sem.
A magasabban fekvő hegyvidékeken, például a Kékestetőn, Bánkúton, a Börzsönyben, a Bakonyban és a Zemplénben hullhat le először az idei hó. Erre leginkább november utolsó hetében lehet esély, amikor az időjárás már kedvezhet a havazásnak.

Az ország alacsonyabban fekvő tájain, így Tolnában, a Dunántúlon és az Alföldön valamivel később valószínű a téli időjárás megérkezése. A jelenlegi számítások alapján november 20. után, különösen a hónap utolsó napjaiban és december elején várható, hogy az eső mellett havas eső vagy havazás is kialakuljon. Az európai előrejelzések szerint az idei tél kezdete nem lesz különösebben hideg, de időnként észak felől érkezhetnek hideg légtömegek. Ha ilyenkor csapadék is lesz, a síkvidékeken is havazhat.
Vastag hótakaróra nagyon kicsi az esély
Ami a tartós, megmaradó hóréteg kialakulását illeti, a kilátások alapján erre a közeljövőben meglehetősen kicsi az esély. Ahhoz ugyanis, hogy a vastag hóréteg jöjjön létre és az meg is maradjon, önmagában nem elegendő a kiadós csapadék. Ehhez tartósan fagyponthoz közeli vagy az alatti hőmérséklet kell, mind a magasabb légrétegekben, mind pedig a felszín közelében.
A havas karácsony sokak számára hozzátartozik az ünnepi hangulathoz, Magyarországon azonban az utóbbi évtizedekben egyre ritkábban borul fehérbe a táj december végén. A HungaroMet korábbi mérései szerint az ország alacsonyabban fekvő részein ritkán marad meg a hó karácsonykor, a hegyvidékeken viszont jóval nagyobb az esély a havas ünnepekre. Kékestetőn például az a ritkább, ha az ünnepek alatt egyáltalán nincs hó.

Az elmúlt 125 évben csak 38-szor volt fehér a karácsony
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Magyarországon 1901 óta harmincnyolc alkalommal fordult elő, hogy az ünnep mindhárom napján legalább lepelnyi hó borította a tájat. Ebből is jól látszik, hogy hazánkban a havas ünnep sokkal inkább számít ritkaságnak, mint általános szabálynak. A jelenlegi, korai időjárási modellek alapján december elejére, Mikulás környékére, valamint a hónap közepére mutatkozik némi esély havazásra. Az északkeleti, magasabban fekvő hegyvidékeken, például a Mátrában vagy a Bükkben, hagyományosan nagyobb a valószínűsége annak, hogy megmarad a hó. Ezzel szemben az Alföldön és a nagyobb városokban jóval kisebb az esély a tartós hótakaró kialakulására.
képek: idokep.hu, szekszardi hitek
