Hazai kutatás mentheti meg a szőlőket az aranyszínű sárgaságtól
Mára mind a 22 hazai borvidéket elérte a szőlő gyógyíthatatlan betegsége, az aranyszínű sárgaság. Most három hazai intézmény közös kutatási együttműködéssel dolgoz ki védekezési megoldást.
Az aranyszínű sárgaság teljes felszámolása már nem reális cél
A fertőzést egy apró, baktériumszerű fitoplazma okozza, amelyet az Amerikából behurcolt amerikai szőlőkabóca terjeszt tőkéről tőkére. Mivel a beteg fák nem gyógyíthatók és védekezés nélkül a tőkék akár 80–100 százaléka is elpusztulhat, a fertőzött növényeket ki kell vágni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy míg 2024-ben 47 ezer, addig 2025-ben már mintegy 300 ezer beteg szőlőtőke kivágására volt szükség, ami több tízmillió forintos közvetlen terméskiesést okozott a szektorban.
Tolna megye két borvidékén is megjelent a betegség, de egyelőre nem tragikus a helyzet.
Összehangolt tudományos összefogás a betegség megfékezésére
Mivel a kórokozó teljes felszámolása a látens fertőzések és az alternatív gazdanövények miatt már nem reális cél, a hangsúly a terjedés lassítására és a károk mérséklésére tolódott. Ennek érdekében három hazai intézmény – a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) – egy gyakorlatorientált, három pillérre épülő kutatási programot dolgozott ki. A kezdeményezés célja, hogy gyorsabb diagnosztikával, korszerű járványügyi modellezéssel, valamint kisebb környezetterhelésű védekezési eljárásokkal segítse a szőlő-bor ágazatot.
Helyszíni gyorsteszt és intelligens monitoring a gyakorlatban
A kutatási program egyik kulcseleme egy olyan helyszínen elvégezhető, genetikai alapú előszűrési protokoll, amellyel a gazdák órák alatt azonosíthatják a fertőzést a hetekig tartó laboratóriumi vizsgálatok helyett. Emellett a szakemberek elektropenetrográfiával vizsgálják a rovarölő szerek tényleges hatékonyságát, miközben mesterséges intelligenciával támogatott vektormonitoringot és ökológiai modelleket építenek a terjedési utak feltérképezésére. Az ÖMKi élő laboratórium hálózatán keresztül a fejlesztések közvetlenül a gyakorlatban, a termesztők bevonásával vizsgálhatók, így megfelelő finanszírozás esetén a program már egy-két éven belül alkalmazható eredményeket hozhat.
Képek: Shutterstock
