Mikor jár végkielégítés a dolgozónak? Mire kell figyelnie, hogy ezt meg is kapja? 

Továbbra is az számít leginkább, hogy ki kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, mennyi ideje dolgozol a cégnél, és milyen indok szerepel a felmondásban. Végkielégítésnél egyetlen mondaton akár több havi fizetés is múlhat.

Amíg az embernek van munkája és a felmondása sincs kilátásban, addig nem nagyon foglalkozik azzal, ha megszűnik a munkaviszonya, jár-e neki végkielégítés. Mekkora ennek az összege öt, tíz vagy húsz éves munkaviszony után? Olvasóink közül többen is kérdezték: kinek jár végkielégítés?

Számtalan a kérdés a végkielégítést illetően

Bizonyos esetekben akár több havi fizetést is kaphatunk. Azonban ez sok mindentől függ, rengeteg a félreértés a témában. Sokan azt hiszik, hogy minden felmondás után automatikusan jár a végkielégítés, pedig a szabályok ennél szigorúbbak. Kérdés az is, mennyi végkielégítést kell fizetnie a munkáltatónak a dolgozó elbocsátásakor? Mitől függ ennek a mértéke a törvény szerint? Kell-e adózni a végkielégítés után?

Nem mindegy, mivel indokolja a munkáltató a felmondást

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem mindegy, hogy a munkaviszony milyen módon szűnik meg, vagyis a munkáltató mivel indokolja azt. Nem jogosult ugyanis végkielégítésre a dolgozó, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége – tájékoztatta lapunkat dr. Gáll Ferenc szekszárdi ügyvéd.

– Idén is a Munka Törvénykönyve határozza meg, mikor jogosult rá a munkavállaló, és milyen helyzetekben nem kell fizetnie a munkáltatónak. Ebben nincs változás. A legfontosabb szabály egyszerű: a végkielégítés általában akkor jár, ha a munkaviszony megszüntetését nem a dolgozó kezdeményezi. Tipikusan akkor lehetsz jogosult rá, ha: a munkáltató mond fel, a cég jogutód nélkül megszűnik, vagy az adott munkaviszony nem marad fenn.

A végkielégítésre jogosító idő és a végkielégítés összege

A végkielégítés összege a munkaviszony időtartamától függ. Minimum 3 év munkaviszony esetén 1 havi távolléti díj összege, legalább 5 év esetén 2 havi távolléti díj összege, legalább 10 év esetén 3 havi távolléti díj összege, minimum 15 év esetén 4 havi távolléti díj összege, legalább 20 év esetén 5 havi távolléti díj összege, legalább 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege jár.

Nem a munkaviszonyban töltött összes idő számít bele a végkielégítésre jogosító időbe. 

Van, ami nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe

Főszabály szerint a végkielégítés szempontjából nem lehet figyelembe venni azt a 30 napot meghaladó egybefüggő időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Így nem számít bele a végkielégítésre jogosító időbe például a 30 napot meghaladó egybefüggő táppénz időtartama. Bele kell viszont számítani a szülési szabadság, a szülői szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (gyes) idejét. Szintén figyelembe kell venni az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 3 hónapot meg nem haladó tartamát.

A végkielégítés – a munkaviszony megszűnésének módjától függetlenül – minden esetben az adó- és járulékkötelezettségek alá esik, így a bruttó összeg nem egyezik meg a ténylegesen kifizetett nettó összeggel.

Fotók: Shutterstock