Elég, ha a gyerek megbetegszik – vagy bárki a családban – nincs nagy baj, csak folyik az orra és belázasodott és kicsit köhög. Ez a családnak több ezer forintos kiadást jelent. A 2023-as statisztikai adatok szerint egy átlagos háztartás évente 152 ezer forintot költ gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre. Nem csoda, hogy sokan panaszkodnak a gyógyszerárakra, még akkor is, ha a vényköteles orvosságok egy részét tb-támogatással vásárolhatjuk meg, és ezek szeptember 1-től áfa sem terheli. Kevesebben tudják viszont, hogy az orvos vagy a gyógyszerész tanácsát kikérve lehet, hogy kevesebbet kell fizetniük a gyógyulásért.

Gyógyszerek: amit csak lehet, írassuk fel!

Több olyan gyógyszer is létezik, amelyet vény nélkül teljes áron vehetünk meg. Ha azonban ez a szer szerepel a Nemzeti Társadalombiztosítási Alapkezelő (NEAK) támogatási listáján, akkor recepttel olcsóbban juthatunk hozzá.

Ez nem minden gyógyszerre érvényes, de van, amikor nem érdemes a vény nélküli készítményhez ragaszkodni, hanem jobb kikérni az orvos tanácsát. Ez azért is fontos, mert a vény nélküli gyógyszereknek is lehetnek olyan hatóanyagai (például a láz- és fájdalomcsillapító paracetamol), amelyeket túladagolhatunk. Ha például többféle, azonos hatóanyagú gyógyszert is beszedünk.

A doktor pontosan tudja, mely esetben írhat fel támogatott gyógyszert, és ha jogosultak vagyunk rá, a recepttel akár több ezer forintot is spórolhatunk.

Mi a különbség: originális és generikus gyógyszerek

Egy új orvosság megjelenését hosszas és költséges kutatás és tesztelés előzi meg. Az akár 15-20 éves folyamat során a gyógyszergyár kifejleszt egy hatóanyagot, és annak hatását, illetve ártalmatlanságát kísérletekkel, klinikai vizsgálatokkal igazolja.

Ezután 20-25 évig szabadalom védi a hatóanyagot, így más gyártó nem forgalmazhatja. Amikor azonban ez lejár, az úgynevezett originális gyógyszer mellett megjelennek a generikus gyógyszerek. Ezek hatóanyaga és annak dózisa ugyanaz, mint az eredetié, ám az új gyártónak már nem kell végigmennie a kutatás és tesztelés teljes rendszerén.

A neves gyógyszereket a marketing is drágítja, hiszen az, hogy a név széles körben ismertté váljon, rengeteg pénzbe kerül. A generikus gyógyszerek mögött a legtöbbször reklámkampány sem áll, ezért is tudnak olcsók maradni. Ezek a szerek semmivel sem rosszabbak, mint az eredetiek.

Ugyanaz a hatóanyag van bennük ugyanabban az adagban, gyártásuk és forgalomba hozataluk nemzetközi minőségbiztosítási előírások szerint, szigorú hatósági ellenőrzés mellett történik. Minőségük, biztonságosságuk és hatásosságuk igazolt.

Az originális és generikus gyógyszerek között legfeljebb a segédanyagokban, a gyógyszer formájában, nevében és csomagolásában lehet különbség. A segédanyagok eltérése akkor lehet fontos, ha valamire érzékenyek vagyunk. Az ugyanis megtörténhet, hogy míg az egyik gyógyszer segédanyagként például laktózt tartalmaz, addig a másikban nincs ilyen – ez az információ a laktózérzékenyek számára lényeges.

Minden gyógyszer helyettesíthető?

A generikus gyógyszerek a bioegyenértékűség fogalmán alapulnak: ez azt jelenti, hogy a készítmény ugyanúgy szívódik fel, oszlik el és fejti ki a hatását a szervezetben, mint az eredeti. Mindezt szigorú vizsgálatok során ellenőrzik, és ez az alapja a helyettesíthetőségnek is.

Az adott hatóanyagú gyógyszer helyett ugyanis szükség esetén kiadható egy másik, azonos hatóanyagú orvosság is. Ezt a lehetőséget jogszabályok, szakmai irányelvek szabályozzák, és a helyettesítő szerek listája is meghatározott.

A gyógyszerész nemcsak akkor ajánlhat helyettesítőt, ha az olcsóbb, hanem akkor is, ha az eredeti szer ellátása akadozik. Az orvos azonban indokolt esetben megtilthatja a felírt gyógyszer helyettesítését.

Egyéb lehetőségek spórolásra a patikában

• További spórolási lehetőséget jelenthetnek a gyógyszertárak aktuális akciói, amelyek sokszor a szezon leggyakoribb patikaszereire vonatkoznak.
• A törzsvásárlói kártyák is lefaraghatnak pár százalékot a vény nélküli szerek árából.
• Ha pedig egészségpénztári számlát nyitunk, és az oda befizetett összegekből vásároljuk meg az elszámolható gyógyszereket, magánorvosi ellátásokat és egyes gyógyászati segédeszközöket, az összeg 20 százalékát, legfeljebb évi 150 000 forintot visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadóból.

Képek: Shutterstock