Bár messze még a december, a meteorológiai modellek már a várható őszi és téli időjárást vizsgálják. A szakemberek szerint csapadékban gazdag tél vár ránk.

Amint azt az Agroinform elemzése összegezte, a szezonális időjárás-előrejelzések nem alkalmasak arra, hogy jelenleg biztosra mondják, mikor érkezik komolyabb fagy, vagy mennyi hó hullik majd Magyarországon. Az El Niño-déli oszcilláció (mozgásása) (ENSO) hatásának köszönhetően azonban várhatóan csapadékban gazdag telünk lesz.

A különféle időjárási modellek az ENSO Európára gyakorolt hatásait elemezve arra jutottak, hogy az átlagosnál enyhébb és több csapadékot hozó tél várható 2026-2027 fordulóján, ami nem jelenti azt, hogy elmaradnának a havas-fagyos időszakok a kontinens középső részén.

Főleg az El Niño-tól függ, milyen telünk lesz idén

Az Amerikai Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) augusztusi értékelése szerint az El Niño-hatás már erősödik. 

Az amerikai szakértők mintegy 30 modellt futtattak le: az eredmények szerint az éghajlati jelenség várhatóan október és január között tetőzik majd idén, így a december és február közötti időszakban Európa jelentős részén gyakoribb lehet a nyugati, délnyugati áramlás, amely enyhe és nedves levegőt szállíthat a kontinens belseje felé.

Az El Niño által közvetített nagyobb mennyiségű csapadék nem feltétlenül jelent havat, a csapadék jelentős része a síkvidéki területeken főként eső formájában hullhat, erre a földeknek Magyarországon is nagy szükségük van az elmúlt hónapok aszályos időszaka miatt. Nagy havazásokra várhatóan a hegyvidéki tájakon és Európa északi részén kell majd felkészülni.

Mindezek miatt az átlagosnál enyhébb és nedvesebb lehet majd az idei tél Nyugat-, Közép- és Délkelet-Európa több térségében is. Mivel a modellek átlagokkal számolnak, ráadásul három hónapos időintervallumban, nem zárják ki azt sem, hogy akár több rövid, kemény fagyokkal járó időszakkal is számolhatunk.

Ahhoz, hogy a csapadék hó formájában hullhasson le, az a kérdés, vajon rendelkezésre áll-e majd elegendő hideg levegő abban az időszakban.

Elszoktunk a hideg telektől, hiszen az elmúlt telek melegebbek voltak az átlagosnál. A tavalyi a 12. legenyhébb tél volt Magyarországon 1901 óta, 1,7 Celsius-fokkal magasabb középhőmérséklettel az átlagosnál. 

Ilyenek voltak az elmúlt évek telei Tolnában

Emlékezetes volt 2012. februárja, amikor rengeteg hó esett, hideg volt annyira, hogy a Balaton is befagyott. Rá egy évre, 2013-án márciusán – az emlékezetes 15. napján – hirtelen lehűlés hozott rengeteg havat. Autók rekedtek a behavazott utakon.

Majd megint enyhébb telek következtek, 2014-ben karácsony estéjén mínusz két fok volt, de a hó csak a két ünnep között jött meg. December 28-án nyolc centi hó hullott, és mínusz hét fokra hűlt a levegő ebben az évben. A hó és a hideg is megmaradt még január közepén is, mínusz tizenkettő fokot mértek akkoriban. Az ezt követő években hószállingózásra, kisebb havazásra volt ugyan példa, de akárcsak tavaly, ha reggel esett is a hó, délutánra már elolvadt. 

Dr. Gabi Géza, szekszárdi agrármérnök adatai szerint utoljára – kilenc éve – 2017-ben volt hideg a január, akkor egész hónapra vetítve a napi átlaghőmérséklet mínusz 4 fok volt. Január közepén pedig több hajnalban is mínusz 13 fokot mértek. Abban az évben korán jött a tavasz, március végén már 25-26 fokos volt a meleg. Áprilisban nem volt már fagy, szépen termett a sárgabarack, nem fagy­tak el a virágok, mint tavaly, amikor április 7-én, a kajszi virágzása idején mínusz 6- 9 fokot mértek hajnalban Szekszárdon, Bátaszéken és Bonyhád körzetében.

Mi az az El Niño?

Azt a Csendes-óceán trópusi térségében időszakosan kialakuló természetes felmelegedési folyamatot, amely nemcsak lokális szinten hat az időjárásra, hanem akár több ezer kilométeres sugarú körben befolyásolja a légkör globális működését, El Niñónak nevezzük.

képek: Shutterstock