Példaképpé vált:napra pontosan két éve halt meg Karsai Dániel

Két éve halt meg dr. Karsai Dániel, aki élete utolsó szakaszában arra tette fel minden erejét, hogy beszéljünk arról, amiről legszívesebben hallgatunk: a halandóságról, a kiszolgáltatottságról és arról, mit jelent emberhez méltóan élni – és meghalni. Bár a strasbourgi pert elvesztette, olyan kérdéseket hagyott ránk, amelyekre azóta sem adtunk megnyugtató választ. Ki dönthet arról, hogy mennyi szenvedést kell még elviselnie egy gyógyíthatatlan betegnek? Mitől érezzük úgy, hogy elveszítettük a méltóságunkat? És valóban attól kell-e félnünk, hogy az eutanázia engedélyezése szükségszerűen csúszós lejtőhöz vezet? -forrás: https://wmn.hu/ugy/68237-karsai-daniel-eutanazia-eletvegi-dontesek-emberi-meltosag

dr. Karsai Dániel jogász, sportolt, hegyet mászott, egészséges volt, aztán jött a betegség
ALS betegség első tünetét akkor érzékelte, amikor testvérével ebédelt, de az első komolyabb jel 2022 áprilisában jelentkezett, amikor egy norvégiai túrán nem tudta bekapcsolni a hátizsákja csattját. A jogász akkor elment egy többnapos kivizsgálásra. Testvére akkor is mellette állt, amikor megkapta a szörnyű diagnózist.
47 és fél éves korában hunyt el. Legyőzhetetlen betegségével szembesülve jogi harcba kezdett, hogy Magyarország változtasson szigorú eutanáziatörvényén. Szenvedését a nyilvánosság előtt vállalva kereste a lehetőségét annak, hogy az állam ne büntesse azt, aki asszisztál egy menthetetlen beteg halálában. Bár Karsai keresete elbukott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, az eutanázia kérdése a magyar közbeszéd részévé vált.

„Álmomban a 80. születésnapomat ünnepeltük” – kezdte 2023-as strasbourgi beszédét dr. Karsai Dániel, majd felvázolt egy olyan ideális halált, ami nem adatott meg neki: hogy idősen, egy családdal-barátokkal töltött nap végén, álmában, mosollyal az arcán, békében halhasson meg. Az alkotmányjogászt 2022 augusztusában, 45 éves korában diagnosztizálták ALS-sel, azaz amiotrófiás laterálszklerózissal. Ez egy olyan gyógyíthatatlan betegség, amelynek lényege, hogy az izmokat mozgató idegsejtek fokozatosan elpusztulnak, és idővel a szervezet teljesen lebénul. Bár Karsai elvesztette perét az Emberi Jogok Európai Bíróságán – hiszen az EJEB ítélete szerint a magyar állam nem sértette meg a jogait azzal, hogy nem tette lehetővé számára az aktív eutanáziát –, küzdelme sokunkat mélyen megérintett és inspirált.

Karsai jogi értelemben tehát nem győzött, de erkölcsi és emberi értelemben mindenképp.
Példaképpé vált, és talán pont azért lett belőle igazi hős, mert ledobta magáról ezt a narratívát. „Nem hősies pózok kellenek, hanem realizmus és valódi segítség”
képek: Magyar Hang/Végh László, drkarsai.hu
