Táppénz: mi változik jövőre? Íme a szabályok és feltételek

Meddig lehet valaki táppénzen, vagy betegszabadságon? A kettő ugyanis nem ugyanaz. Sokan nincsenek tisztában a táppénz szabályokkal, pedig a rendszer szigorú, és az orvost is ellenőrzik. Vajon mi változik jövőre.

Ha a betegszabadság letelt, de a dolgozó továbbra sem munkaképes, már a táppénz jár neki Kép: Schutterstock
Betegszabadság és táppénz: mi a különbség?
A keresőképtelenség első szakaszában – jellemzően az első 15 munkanapon – betegszabadság jár. Ebben az időszakban a munkáltató fizeti a távolléti díj 70 százalékát, kizárólag munkaviszonyban álló alkalmazottak esetében. Abban az esetben, ha a betegszabadság időtartama letelt, de a dolgozó továbbra sem munkaképes, már a táppénz összege jár számára. A betegszabadságra jogosult munkavállaló rendszerint a 15 munkanapos betegszabadság kimerítését követő naptól kaphat táppénzt.
Ezzel szemben az egyéni vállalkozók és a megbízási szerződéssel dolgozók már az első naptól táppénzre jogosultak lehetnek, amennyiben rendelkeznek érvényes társadalombiztosítási jogviszonnyal. A betegszabadsággal szemben a táppénz jövőre is változatlanul nem csak a dolgozó betegsége okán vehető igénybe, ugyanis a táppénztörvény a keresőképtelenség más eseteit is magába foglalja. Például beteg gyermek otthoni ápolása, veszélyeztetett terhesség, hatósági elkülönítés stb., amelyeket 9 táppénz kód különböztet meg egymástól.

Táppénz jár, ha megbetegszik a gyerek, nem betegszabadság kép: Schutterstock
Táppénz 2027 röviden: a legfontosabb szabályok
Amennyiben 2027-ben nem történik érdemi jogszabályváltozás, a táppénzrendszer legfontosabb elemei várhatóan a következők maradnak:
| Szabály | Várható rendelkezés 2027-ben |
|---|---|
| Betegszabadság időtartama | Évente 15 munkanap |
| Betegszabadság összege | A távolléti díj 70%-a |
| Táppénz mértéke | A napi alap 50%-a vagy 60%-a |
| Kórházi fekvőbeteg-ellátás alatt | A napi alap 50%-a |
| Táppénz maximális időtartama | Fő szabály szerint legfeljebb 1 év |
| Táppénz napi maximuma | A jogosultság kezdetén érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része |
| Alapvető feltétel | Fennálló biztosítási jogviszony |
| Igazolás | Orvos által megállapított keresőképtelenség |
| Adózás | Fő szabály szerint 15% személyi jövedelemadó |
| Visszamenőleges igénylés | Legfeljebb 6 hónapra |
A jelenlegi szabályokról a Magyar Államkincstár táppénzről és betegszabadságról szóló tájékoztatója ad részletes információt.
Összehasonlíthatjuk mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között
| Szempont | Betegszabadság | Táppénz |
|---|---|---|
| Ki fizeti? | A munkáltató | Az egészségbiztosítás, illetve a kifizetőhely |
| Időtartama | Évente 15 munkanap | Fő szabály szerint legfeljebb 1 év |
| Milyen napokra jár? | A beosztás szerinti munkanapokra | Naptári napokra |
| Mértéke | A távolléti díj 70%-a | A napi alap 50%-a vagy 60%-a |
| Közterhek | Adó- és járulékköteles | Fő szabály szerint szja terheli |
| Finanszírozás | Teljes egészében a munkáltató | Egészségbiztosítási ellátás; a munkáltatót táppénz-hozzájárulás terhelheti |
A 15 napos keretet munkanapokban kell számolni, és az minden naptári évben újraindul. Ha valaki év közben kezdi a munkaviszonyát, a betegszabadság időarányos része járhat.
A betegszabadság éves keret, nem pedig betegségenként megnyíló jogosultság. Ha egy dolgozó 2027 márciusában felhasznál tíz munkanapot, majd októberben ismét megbetegszik, az évből fő szabály szerint már csak öt munkanap betegszabadsága marad.
