Módosult a kötelező jótállásról szóló rendelet, ami több kedvező változást is hozott a vásárlók számára. 2026-tól szigorodtak például a hibás termékek cseréjére és a pénzvisszafizetésre vonatkozó határidők.

A kötelező jótállással kapcsolatos, 2026 januárjában és márciusában életbe lépő változásokat a Tudatos Vásárlók Egyesülete foglalta össze.

Van különbség a garancia, a jótállás és a szavatosság között

Ezek a fogalmak a köznyelvben gyakran keverednek, ezért elsőként érdemes tisztázni, hogy melyik pontosan mit takar. A kötelező jótállás és a garancia lényegében ugyanazt jelenti, szinonimái egymásnak, ám az előbbi jogi kifejezésnek számít. A jótállás nem más, mint az eladó fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért.

Ezzel garantálja, hogy az eladott termék működőképes, és a jótállás ideje alatt nem fog meghibásodni. Fontos tudni, hogy 10 és 250 ezer forint közötti összeghatárig a kötelező jótállás egy 2 éves időszakra vonatkozik, míg afelett 3 évre. A kereskedők ugyanakkor ezt saját döntésük alapján meghosszabbíthatják, amit önkéntes jótállásnak vagy kiterjesztett garanciának neveznek. Egyes mosógépgyártóknál például nem ritka a 10 éves garancia sem.

Kié a bizonyítási lehetőség, ha meghibásodott a termék?

A kötelező jótállás a papíralapú vagy elektronikus jótállási jegyen keresztül érvényesíthető. Ha egy termék a meghatározott időszakon belül meghibásodik, az eladóé a bizonyítási kötelezettség, vagyis neki kell igazolnia, hogy a hiba az eladás után keletkezett. Amennyiben ezt nem tudja hitelesen alátámasztani, köteles a terméket javítani vagy kicserélni. Ha erre nincs lehetőség, a vevő árleszállítást kérhet, az eladó költségén kijavíttathatja az érintett árut vagy elállhat a szerződéstől.

A jótálláshoz képest a szavatosságnál lényeges különbség, hogy ez minden eladott termékre érvényes. Itt kétféle verzió létezik:

• Kellékszavatosság: a termék eladója felelős a hibás teljesítésért, ami 2 évre szól.
• Termékszavatosság: a termék gyártóját érinti szintén 2 éven át.

A szavatosság azt jelenti, hogy a vállalkozás „szavatolja”, hogy olyan terméket gyártott vagy értékesített, amelynek nem volt ismert hibája, ami csak az eladás után, vagy a későbbi használat során derült ki. Ha ennek ellenére valamilyen probléma adódik, a vásárló a szavatossági időn belül jelezheti ezt a gyártónak vagy a kereskedőnek.

Képek: Shutterstock