Soha nem éreztük még ennyire közvetlenül a bőrünkön a klímaváltozás hatásait. Az idei nyár csapadékhiánya ismét rekordokat dönt, és ennek következményeit a mezőgazdaság is egyre súlyosabban megszenvedi. Tolnában kiadós eső május végén volt és jelenleg legalább 300 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból.

Nyári aszály: eső nélkül nincs termés, az pedig árrobbanást okozhat

Egy friss kutatás szerint a tartós aszályos időszakok gyakoribbá és hosszabbá válásával akár háromszorosára is emelkedhet a búza világpiaci ára. Ez pedig előbb-utóbb a szupermarketek polcain, az élelmiszerek árában is éreztetni fogja a hatását.

Eső nélkül nincs termés – ha pedig nincs termés, az árak is elindulnak felfelé. Ahogy a klímaváltozás hatására egyre gyakoribbá válnak az aszályos időszakok világszerte, számos alapvető élelmiszer árában is drasztikus emelkedés várható.

Egy angol folyóiratban megjelent tanulmány szerint a súlyos vízhiány önmagában csaknem 74 százalékban magyarázza a búza világpiaci árának éves ingadozását 2000 és 2021 között.

A kutatók szerint így a búza bizonyult a vizsgált gabonafélék közül a legérzékenyebbnek. A tartós vízhiány és a világpiaci árak alakulása között ennél a növénynél találták a legerősebb kapcsolatot.

Egyre több helyen sújthat le egyszerre az aszály

A kutatók kidolgoztak egy súlyos vízhiányi mutatót (Severe Water Scarcity, SWS), amellyel azt vizsgálták, hogy egy adott évben a világ búzatermő területeinek mekkora részét érinti komoly vízhiány a növény számára legérzékenyebb időszakban.

Nem egy-egy elszigetelt aszályos terület hatását vizsgálták, hanem azt, mi történik akkor, amikor a világ több fontos búzatermesztő régiójában egyszerre vagy rövid időn belül alakul ki súlyos vízhiány. Ezek az időszakok pedig egyre gyakrabban fognak előfordulni a kutatók szerint.

Már tudjuk, hogy a klímaváltozás hatással van a mezőgazdasági termelésre. Az újdonság ezúttal az, hogy egyértelmű kapcsolatot tudunk kimutatni a világszerte jelentkező kiterjedt aszályok, valamint a fogyasztókat és az élelmiszerpiacokat érintő árak között

– mondta Jørgen E. Olesen, a kutatás társszerzője, az Aarhusi Egyetem professzora.

A kutatáshoz használt modell szerint a globális felmelegedés 2 Celsius-fokos szintjén a búza átlagos világpiaci ára tonnánként mintegy 273 dollárra (mintegy 85 ezer forintra) emelkedhet.

3 Celsius-fokos felmelegedés esetén ez az összeg már elérheti a 364 dollárt (113 ezer forintot) tonnánként, ami körülbelül háromszorosa a 2010-ben mért világpiaci árnak.

Nem a jegesmedvékről kellett volna beszélni?

A közelmúltban erről beszélt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, fizikus professzor is a Telexnek. Kifejtette, elhibázottnak látja utólag már azt, ahogy a klímaváltozásról kommunikált a tudományos szféra. A jegesmedvékkel és a gleccserek olvadásával próbálták mélyíteni az ezzel kapcsolatos tudatosságot az emberekben, miközben a mindennapi életben ez túlságosan távoli, elsikkad. A klímaváltozás ellenben hatással lehet az élelmiszerárakra is – ezt tömegek érezhetik húsba vágó problémának, ezért inkább ezt kellett volna hangsúlyozni.

Képek: Shutterstock