Sokan azt gondolják, hogy a kérdést: milyen borból jó a fröccs? – fel sem lehet tenni, pláne egy borásznak, pláne a szekszárdi borvidéken, mert ez akkora szentségtörés.

Pedig egyáltalán nem az, sőt elárulom: nyáron a borászok is fröccsöznek, és igen, sokszor a saját borukkal, legyen az fehér, rozé vagy akár könnyű vörös!

Íratlan szabályok persze vannak: nem szódázunk fel bármilyen bort, egyszerűen azért, mert sok bor nem jó hígítva, sok pedig túl nagy formátumú ahhoz, hogy megérné jól megbubizva, harminc fokban a teraszunkon terpeszben állva egy hajtásra magunkba dönteni.

Ebéd mellé egy jól elkészített fröccs kiváló választás

Egy fárasztó nap után vagy egy kora őszi hétvégi ebéd mellé kevés jobb dolog van, mint egy jéghideg fröccs. Sokan azt gondolják, hogy a hígítás miatt teljesen mindegy, mit öntenek a pohárba, hiszen a szóda úgyis elfed mindent, de ez közel sem igaz.

A jó fröccs alapja, hogy a bor friss, üde és savhangsúlyos legyen. Nem kell, hogy a legdrágább palackot vegyük le a polcról, sőt! A drága, nehéz borokat egyenesen vétek szódával hígítani.

Ilyen borokat keressünk, ha fröccsöt innánk

• Fehérborok: A reduktív (azaz acéltartályban, levegőtől elzárva erjesztett), könnyű fehérborok az igazi befutók. Az olaszrizling az abszolút király, ha a szomjoltás a cél, mert a savai zseniálisan működnek a buborékokkal. Ha az illatosabb, gyümölcsösebb ízvilágot szereted, akkor az irsai olivér, a cserszegi fűszeres vagy a királyleányka lesz a te borod.
• Rozék: Az utóbbi évek sztárja a rozéfröccs. Itt is arra figyeljünk hogy egy száraz, ropogós, fanyarabb fajtát (például kékfrankos alapút) válasszuk, mert a túl édes rozék a szódával keverve hamar elveszítik a frissességüket, és inkább málnaszörpre fognak hasonlítani.

Ezek nem jó fröccsborok

Van azért néhány alapszabály, amit érdemes betartani, nehogy a mosogatóban végezze az ital:

Testes borok: Legyen fehér vagy vörös, ha egy bor vaskos, nehéz, fajsúlyos darab, nem érdemes szódával piszkálni, mert ha kevéssel küldjük meg (nagyfröccs), még mindig nem lesz egy könnyű, nyári, itatós darab, ha pedig agyonszódázzuk, a bor fő paraméterei tűnnek el. A nagy testű borok ritkán mutatnak intenzív illatokat és aromákat is, inkább a szerkezetről szólnak, amit tönkreteszünk a felvizezéssel. Nagy általánosságban a legtöbb chardonnay, valamint sok furmint, hárslevelű, juhfark nem fröccsborok.

Hordós borok: A hordó és a víz nem barátok. Az „életben” sem: a hordót nem szabad klóros csapvízzel kimosni, ha még használni akarjuk. És a hordós bor meg a szóda sem – egyszerűen nem illenek össze. Ez olyan mintha egy finom forró csokit felhúznánk hideg vízzel.

Képek: Shutterstock