Tolna megye a Dél-Dunántúl csendesebb, kisebb lélekszámú térsége, amely gazdag történelmi örökségével, változatos tájaival és hangulatos településeivel őrzi sajátos arculatát, Tolna megye kincseit. Bár területe és népessége alapján hazánk kisebb vármegyéi közé tartozik, számos természeti, kulturális és turisztikai értéket kínál az itt élőknek és az idelátogatóknak egyaránt. Közel 207 ezer fős lakosságával a megyék között a 18.

Sokan nem is tudják, mennyi érték van itt a borvidéken és Szekszárdon kívül is. Nevezetesebb települései közé tartozik a termálfürdőjéről és parkerdejéről ismert Tamási, „a Perczelek városának”, illetve a Völgység központjának tartott Bonyhád, a jelentős vasúti központnak és fürdővárosnak számító Dombóvár, a középkori váráról és fesztiváljáról nevezetes Ozora, a termálfürdőjéről ismert Tamási, illetve a szintén középkori erődjéről ismert Simontornya.

Tolna megye kincsei

Most két helyet emelünk ki, szép őszi napon, akár kirándulóhelynek is kiváló, mind kettő.

Ozora és a reneszánsz várkastély, Pipo vára

Ozora nevezetessége a reneszánsz várkastély, mely büszkén áll a község középpontjában.

A kastélyt egy firenzei kereskedőcsalád sarja, Zsigmond király lovagja, Filippo Scolari, vagy ahogy hazánkban nevezték, Ozorai Pipo építtette, aki feleségül vette a fiúsított Ozorai Borbálát, a férfi ágon kihalt Ozorai nemesi família örökösét.

Pipot Zsigmond 1404-ben ispánnak nevezte ki, feladata volt a déli határvonal védelme, ezért a betörő törökök ellen 1416-ban kastélyt emeltetett. A gótikus stílusban elkészült vár nem hasonlított a korra jellemző várakra, sokkal inkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Alaprajza négyzetes volt, sarkain kerek tornyokkal, udvarán főúri pompával.

A berendezés segítségével visszacsöppenhetünk a lovagkorba, megtekinthetjük Borbála hálószobáját, a reneszánsz kandallós tróntermet és a reneszánsz ebédlőt. Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zsigmond király korának lovagi kultúrája. A kastélyban 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha is vár mindenkit

1970-ben régészeti kutatások kezdődtek, felújítási munkálatok is történtek, amik 2002-ben fejeződtek be. A kastélyt 2007 óta gondozza a műemlék-felügyelet. Ma az ozorai vár reneszánsz hangulatú. A belső udvar vadszőlővel befuttatott, amit reneszánsz kőfaragványok díszítenek. Bent, a múzeumként üzemelő várban életnagyságú lovaskatona szobor, díszes trónterem, reneszánsz konyha, fegyvergyűjtemény várja a látogatókat.

Nagydorogi plébános hagyatéka: Sipkamúzeum

Nagydorog különleges gyűjteménye, a Kalap- és Sipkamúzeum, amely Stockinger Artúr hagyatéka.

A plébános Szekszárdon született 1926. novemberében. Egész életét a tolnai dombok között töltötte, ez meghatározta e táj iránti vonzalmát, szeretetét. Káplánéveit Újpetrén, Villányban töltötte. 1974-tõl haláláig (1994) Nagydorog plébánosa volt.

Kívánságának megfelően kerül bemutatásra féltve őrzött kalapgyűjteménye. A gyűjtemény nem tudományos szemléletű, hanem a világra nyitott ember a jóérzékű amatőr gyűjtő érdeklődését tükrözi. Sokszínűsége és változatos gazdagsága azonban jól szolgálja a plébános úr mindenkori szándékát: szórakoztat, emlékeztet és tanít.

A kiállításon több, mint 160 kalap és sipka látható a világ számos tájáról, Európából (Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország) Afrikából (Tunézia), Ázsiából (Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet) és Észak-Amerikából.

A múzeumban Stockinger Artúr néhány személyes tárgya, idézi fel a gyűjtő-utazó-tanító plébános személyiségét.

képek: sokszinuvidek.hu