Magyarországra költözése után először Szolnokon élt Ding Hongjan, aztán Bajára költözött, majd Tolnára. Szikszay Lászlóval 2023-ban kötött házasságot. Tanulja a magyar nyelvet, de egymással még angolul beszélnek.

Jól tartja magát Ding Hongjan. Az 58 éves kínai hölgy nyugodtan letagadhatna tíz esztendőt. (Bár európai szemmel nézve a kínaiak mind kortalanok.) Tolnán, 2022 óta él. Internetes társkeresőn ismerkedett meg Szikszay Lászlóval, akivel 2023-ban kötött házasságot. Mindketten elváltak voltak. Pontosabban a feleségnél kicsit bonyolultabb az ábra. Ő a kínai férjétől elvált, Magyarországon pedig megözvegyült, mielőtt a tolnai párjára talált.

Egymással angolul beszélnek. Komplikáltabb kommunikáció esetén – például az interjúkészítéskor – elő-előkerül a mobiltelefonos fordítóprogram, amit rutinosan kezelnek. Ez az applikáció egy pillanat alatt átülteti a beírt vagy rámondott szöveget kínairól angolra, magyarra, oda és vissza.

Az asszony – itteni barátai unszolására – tizenkét éve jött Magyarországra

Egy Pekingtől négyszáz kilométerre fekvő, tízmilliós városban, Shijiazhuangban élt Ding Hongjan, ahol három gyógyszertárat működtetett a férjével. Az akkori törvényeknek megfelelően egy gyermekük született. (Aki újra teherbe esett, annak el kellett vetetni a gyereket, kirúgták az állásából, megszűnt a tb-je, és más szankciók is sújtották. Az egykézést 2015-ben oldották fel Kínában.) A lányuknak nem nagyon örült a férj, mert fiút szeretett volna. Kapcsolatuk megromlott, elváltak. Az asszony – itteni barátai unszolására – 2014-ben jött Magyarországra. Ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott. Ma már van végleges engedélye, de az adminisztráció elképesztően hosszadalmas és bonyolult.

Egyszer még ki is toloncolták, amikor lejártak a papírjai. Férje segítségével elmagyarázza, hogyan történt. Megvette a repülőjegyet Kínába – mert az ottani magyar nagykövetségen kellett az ügyet elintézni –, de nem engedték felszállni a gépre, mert nem voltak megfelelő okmányai. (Amelyek megszerzéséért utazott volna.) Többhónapos huzavona után oldódott meg a dolog. A bankszámlanyitás is bonyodalmas tortúra volt. Az állampolgárság megszerzéséről szó sem lehet, hisz vizsgáznia kellene nyelv- és történelemismeretből. A nyelvet tanulja, de még csekély a szókincse. Emiatt elhelyezkedni sem tud a környéken. Pesten találna állást, de ingázni nem akar.

„Rengeteget tanultam tőle, elsősorban türelmet”

Nem volt rászorulva az itt töltött tíz év alatt, hogy magyarul beszéljen. Voltak arra emberei, beosztottjai. Áttelepülésekor Szolnokon alapított egy utaztatással foglalkozó vállalkozást. Szakmai- és tanulmányutak, illetve csereüdültetések szervezését végezték Kínából Magyarországra és Magyarországról Kínába. Ám ez a pandémia miatt befuccsolt. Akkortájt ismerkedett meg egy bajai férfivel, hozzáköltözött, csakhogy az illető megbetegedett, és a postcovidos problémái következtében elhunyt. Ezután kezdett internetes társkeresésbe.

– Nem vagyunk már mai gyerekek – mondja Szikszay László –, úgyhogy nem húztuk az időt, megismertük, megszerettük egymást, és pár hét elteltével összekötöttük az életünket. Ő nagyon gondoskodó alkat, többfogásos reggeliket készít, és igen jó érzéke van az egészségmegőrzéshez, a betegségek felismeréséhez. Szereti a zenét, mindig jókedélyű, soha nem panaszkodik, soha nem láttam még feszültnek, idegesnek. Rengeteget tanultam tőle, elsősorban türelmet. Mindent elfogad úgy, ahogy van, attól viszont el volt ámulva, hogy Magyarországon mennyi nő dohányzik. Kínában ilyen nincs. Más van: törekvés a harmónia megteremtésére, ember és ember, ember és természet között. A kínai konyha nekem először furcsa volt, mára megszoktam. Ő is szokja a magyart, miközben még a halászlét is pálcikával eszi.

Képek: Wessely Gábor