Az idősebb korosztálytól gyakran hallani, hogy egy száraz évszak után csapadékosabb időszak következik, illetve esős időszak után jön a szárazság. Vagyis a természet hosszabb távon kiegyenlíti egymást. Ez lehet, hogy pár évtizeddel ezelőtt még így volt, de akkor még nem hallottunk az El Niño jelenségről, mely különösen ez idén alaposan átrajzolta az időjárásunkat.

Vajon milyen lesz az ősz és az idei tél?

Az idei télen több csapadékot okozhat az El Niño, ami lehet hó és eső is Kép: Shutterstock

De vajon milyen lesz az ősz, majd az előttünk álló tél? A jelenlegi előrejelzési modellek alapján a 2026/2027-es tél időjárását két jelentős óceáni-éghajlati folyamat együttes hatása alakíthatja. A Csendes-óceán térségében kialakuló rendkívül erős El Niño és a pozitív Indiai-óceáni dipólus egyszerre befolyásolhatja a légköri folyamatokat, ennek hatásai pedig az északi félteke nagy részén, így Európában és Magyarországon is megjelenhetnek. – írta a koponyeg.hu.

 A szakértői modellek szerint ez Magyarország számára összességében enyhébb, ugyanakkor csapadékosabb tél lehetőségét vetíti előre. A sok csapadék azonban nem feltétlenül jelent majd vastag hótakarót: tartósabb és jelentősebb havazásra inkább a magasabban fekvő területeken, illetve Észak-Európában lehet nagyobb esély.

Az El Niño várható hatásai a következő télen

• Enyhébb időjárás: Európában a nyugati irányú légmozgás lehet gyakoribb, ami magasabb hőmérsékleteket hozhat.
• Több csapadék: a megszokottnál csapadékosabb időszakokra lehet számítani.
• Kevesebb tartós hó síkvidéken: az enyhébb idő miatt a csapadék egy része eső formájában hullhat.
• Havasabb hegyvidékek: a tartósabb és jelentősebb havazásnak elsősorban a magasabban fekvő területeken lehet nagyobb esélye.
• Észak-Európa előnyben: a kontinens északi részén szintén kedvezőbbek lehetnek a feltételek a tartós hó kialakulásához.
• Mi történik, az El Niño-jelenség hatására?
• Az El Niño nem csupán a Csendes-óceán időjárását változtatja meg.  A jelenség a bolygó légköri rendszerének működésére is hatással van, ezért akár egymástól több ezer kilométerre fekvő térségekben is éreztetheti a következményeit. Egyes régiókban szárazságot és erdőtüzeket, máshol rendkívül nagy mennyiségű csapadékot, áradásokat vagy erősebb trópusi viharokat idézhet elő.
• A folyamat hátterében elsősorban a Csendes-óceán felszíni vizeinek szokatlan felmelegedése áll. Normál körülmények között a passzátszelek keletről nyugatra terelik a melegebb felszíni vizet, ezért Ausztrália és Ázsia térségében nagyobb mennyiségű meleg víz halmozódik fel. Dél-Amerika partvidékén ezzel párhuzamosan hidegebb, mélyebb víz tör a felszínre  – írja a Severe Weather Europe.
• El Niño idején azonban a passzátszelek gyengülhetnek, sőt irányuk is megváltozhat. A felhalmozódott meleg víz ekkor kelet felé mozdul, miközben a mélyből érkező hideg víz felszínre jutása is mérséklődik. Az óceán hatalmas területei emiatt jelentősen melegebbé válhatnak.