Elfogadta a kormány az új vízgazdálkodási tervet, mely szerint feltérképezik a vízkivételi helyeket, a talajban tartják a vizet, és mezőgazdasági területeket is bevonhatnak a víztározásba. Mutatjuk a részleteket.

Amint azt az Agroinform összegezte, a nemrég elfogadott Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv értelmében alapjaiban alakíthatják át a hazai vízgazdálkodást és az agrártámogatási rendszert is. A terv elfogadásáról a kormányhatározat már megjelent a Magyar Közlönyben.

Ebből megtudható: mit tartalmaz a vízgazdálkodási terv, milyen módon tervezik a vizet a tájban tartani a jövőben, illetve miért szükséges a kutak és a vízkiviteli helyek ellenőrzése. A tervben megfogalmazottak végrehajtása a feltétele annak, hogy hazánk hozzáférhessen a vízgazdálkodási célokra rendelkezésre álló uniós forrásokhoz.

Sok az illegális kút, a víz elvezetése helyett vízmegtartás

Átalakul az eddigi gyakorlat, a víz minél gyorsabb elvezetése helyett a vízmegtartás válik alapvetővé. Már a 19. századtól kezdve az volt a hazai vízgazdálkodás célja, hogy egyre több területet hasznosítsanak a mezőgazdaság számára, ezért a vizet igyekeztek minél gyorsabban kivezetni az adott területről.

Az egyre gyakoribbá váló aszályok idején azonban már nem lehet ezt fenntartani.

Ilyen száraz, aszályos évre még az idősek sem emlékeznek

Panaszkodnak a gazdálkodók, az állattartók, a gyümölcstermelők, kókadoznak a növények, gyümölcsfák, elmaradtak a kaszálások, mert nem nőtt a fű. Tolna megyében utoljára kiadós eső májusban volt. Több száz milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. Ezért kell változtatni az eddigi gyakorlaton.

A Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv alapelve szerint minden olyan vizet, amely nem veszélyezteti sem az emberi életeket, sem épített környezetet vagy az infrastruktúrát, hasznos víznek kell tekinteni, és törekedni kell arra, hogy megtartsák a tájban.

Az intézkedési tervet haladéktalanul meg kell valósítani

Ennek érdekében a csapadékot azonnal meg kell tartani, hogy egy újabb aszályos időszakban rendelkezésre állhasson. Ez nem kizárólag a víztározókban történne, hanem a talajban, tavakban, folyók medrében és a felszín alatti víztározó rétegekben is.

• Felhasználnák erre az egykori ártereket, a holtágakat és a mély fekvésű területeket,
• javítanák talaj vízbefogadó és víztároló képességét,
• helyben tartanák a többletvizeket,
• lassítanák a lefolyást, és
• utánpótolnák a felszín alatti vizeket.
• Az intézkedési terv szerint ezáltal csak az Alföldön, ahol a legnagyobb a vízhiány, akár 2-4 millió köbméter vizet is meg lehetne tartani. Jelen pillanatban országszerte mintegy fél méternyi víz hiányzik egy elemzés szerint, azonban ezt a hiányt is csökkenteni lehetne megfelelő módszerekkel.
• A terv szerint mindehhez időszakosan vagy tartósan víz alá kell kerülniük egyes mezőgazdasági területeknek.
  
  A kormány 2026. december 31-ig határoltatja le a vízmegtartásra alkalmas területeket, erről majd lista és térkép is készül. A dokumentumban arról nincs szó, hogy miként kompenzálnák a később megjelölt területek tulajdonosait és használóit.
  

Sok az illegális kút, pontosítani kell a számukat

Az OECD 2026-os magyarországi vízgazdálkodási jelentésére hivatkozva a kormányhatározat azt írja, akár 100 ezer illegális mezőgazdasági kút hely is működhet ma Magyarországon, a mezőgazdasági célú, felszín alatti vízkivételek 19 százaléka engedély nélküli lehet.
A pontos vízmérleghez ugyanis ismerni kell nemcsak a rendelkezésre álló vízkészleteket, de az engedélyezett vízkivételeket, a ténylegesen felhasznált víz mennyiségét, az illegális és a mért kutakat, azok területi eloszlását is.
A terv előirányozza ennek érdekében a vízkivételek felmérését, mérését és folyamatos ellenőrzését, mely szigorúbb kútnyilvántartást, több mérési kötelezettséget és hatósági ellenőrzést is jelenthet a lap szerint.
2026. október 31-ig a tervezet megvalósulása érdekében fel kell mérni az engedélyezett vízhasználatot, ki kell dolgozni egy klímaforgatókönyvet és javaslatot kell tenni a vízigények szabályozására.

Képek: illusztráció (Shutterstock)